Katasztrofális lehet a kormány lépése

A lépés kőkemény, sőt akár katasztrofális következményekkel is járhat az érintett vállalkozásokra nézve. Az állami források szerepe a kutatás-fejlesztés (k+f), az innováció területén meghatározó, hiszen nagy kockázatú tevékenységről van szó, a már odaígért támogatás visszavonása alapjaiban boríthatja hát fel az üzleti terveket.

Ám. Az elmúlt években a k+f állami támogatási rendszere súlyos elégtelenségektől szenvedett. Amikor az innovációs járulékot bevezette a kormány, a szakma abban reménykedett, hogy az ilyen jogcímen a cégektől beszedett pénzeket valóban arra fordítják, aminek a finanszírozására a közterhet bevezették: a vállalati szféra k+f tevékenységének a támogatására. A források egy jó része azonban eltűnt a nagy kalapban, elnyelte az örökké éhes költségvetés. Szakértők 50 milliárd forintra taksálják az innovációs vérkeringésből így kiszívott összeget.

További problémaként jelentkezett a pályázati rendszer fokozódó átláthatatlansága. Részben a túlburjánzó bürokrácia, részben a nem mindig világos támogatási döntések kikezdték a rendszer alapjait, aláásták a cégek bizalmát. Az elmúlt időszakban tovább rontotta a helyzetet, hogy a már odaítélt támogatások egy része nem jutott el a kedvezményezettekhez, a gazdasági ellehetetlenülés szélére sodorva közülük jó párat.

Látható hát, hogy a k+f támogatás hazai rendszere alapvető revízióra szorul. A cél egy kiszámítható, átlátható rendszer megteremtése, amelyben világos elvek és gyakorlat mentén történik – a központi kormányzat által nem szűkített, hanem urambocsá'' bővített – források elosztása, továbbítása. Csak így érhető ugyanis el, hogy az unió innovációs sereghajtóiból legalább a középmezőnybe fel tudjuk verekedni magunkat.