A közös uniós adópolitika lehet a megoldás
Számos adójogi problémával járhat a határokon átnyúló folyamatokkal összefüggő adózás, mivel az egyes államok saját nemzeti rendelkezései alapján meghatározott adójogszabályai rendkívül eltérők lehetnek. Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy például egy Németországban munkát vállaló magyar igénybe veheti-e a német adókedvezményeket. Ha egy magyar állampolgár külföldön örököl, akkor Magyarországon és külföldön is kell-e illetéket fizetnie? Ha külföldről kapunk osztalékot, hogyan érhetjük el, hogy ott ne vonjanak le tőlünk forrásadót?
Ezekre a kérdésekre kíván választ adni az Európai Bizottság által közzétett tervezet. A javaslat a határokon átnyúló jövedelmek, az örökösödési adó, az osztalékadó, a gépjárművek regisztrációs adója, az elektronikus kereskedelem problémájával egyaránt foglalkozik, ugyanakkor azt is vizsgálja, miként válhatnak összeegyeztethetőbbé a tagállami adórendszerek. A bizottság elképzelései között szerepel az EU-szerte egységesített adóigénylő lapok és adóbevallási nyomtatványok bevezetése; információs pontok felállítása, ahol a munkavállalók és a befektetők is egyértelmű és megbízható tájékoztatásban részesülhetnek az adókról; valamint a mobil és a határátlépő munkavállalók igényeinek megfelelő, konkrét, nemzeti szintű adóügyi intézkedések bevezetése is. Az Európai Bizottság ezzel együtt az úgynevezett egyablakos ügyintézési rendszer kiépítését is szorgalmazza az elektronikus kereskedelemben, így a vállalkozások jelentéstételi kötelezettségei egyszerűbbé válhatnak, s könnyebben juttathatják el online felületen áruikat, szolgáltatásaikat a külföldi vásárlókhoz.
Azért nem jött még létre kifejezett megállapodás a tagállamok között, mert az uniónak eredendően csak szűk beavatkozási lehetősége van az adók (különösen a jövedelemadók) terén. Nagy szerepe van ugyanakkor a kérdéskörben az Európai Bíróságnak, amelynek a tevékenysége nyomán számos adójogi rendelkezés módosult már, többek között Magyarországon is. Gondoljunk csak a szakképzési hozzájárulás vagy a gépjárművek regisztrációs adója kapcsán született ítéletre, mely esetekben az uniós jog megsértését állapította meg a bíróság, s jogszabály-módosításra késztette a magyar jogalkotót.
Mindemellett fontosak az Európai Bíróság más tagállamok adózási rendelkezései kapcsán hozott ítéletei is: ha egy ítélet olyan megállapítást tartalmaz, amely kétséget kizáróan alkalmazható valamely magyar adójogszabály vonatkozásában is, akkor arra akár a magyar bíróság előtt is hivatkozni lehet. Ilyen esetekben a jogalkotónak hosszú távon nem marad más választása, mint hogy módosítsa a hazai rendelkezéseket.
A bizottság most megjelent tervezete azért nagyon fontos, mert előre jelzi, hogy az Európai Unió egyre szélesebb körben kíván beavatkozni az adózás területén, törekedve a most még igencsak különböző tagállami adószabályok egységesítésére. S hogy mit jelenthet ez nekünk, magyaroknak?
Azt, hogy külföldi munkavállalás, öröklés, befektetés esetén remélhetőleg belátható időn belül nem fogunk több helyen vagy kedvezőtlenebb feltételekkel adót fizetni; és hogy egyszerűsödik a kommunikáció az adóhatóságokkal – vagyis a határokon átnyúló tevékenység mindenki számára azonos feltételek mellett lesz elérhető. Ez pedig fontos lépést jelent a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlására irányuló uniós törekvés érvényesítése felé.
A szerző a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda regionális adójogi partnere
