A klasszikus privát banké a jövő

– A hazai privát banki ügyfélkör vagyonának változása mennyiben tükrözi a válság alakulását?
– Ma már egyre többen tisztában vannak azzal, hogy kockázatmentes magas hozam nem létezik, értik a befektetések rizikója és a profit várható nagysága közötti összefüggést. A válság előtti időszakot itthon is az elkényelmesedés jellemezte, ez növekvő kockázatvállalási hajlandósággal és gyors ütemű vagyonnövekedéssel párosult. Ezt a helyzetet a 2008-ban kitört válság alapjaiban változtatta meg: mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon komoly vagyonvesztéssel kellett szembenézniük a szereplőknek. A magyar szolgáltatók viszont abból a szempontból szerencsésebb helyzetben voltak, hogy a hazai befektetőket viszonylag erős kockázati averzió jellemezte, így látványos összeomlásokra nem akadt példa. Büszkék vagyunk arra, hogy az OTP Bank privát banki üzletágánál még 2008-ban sem történt vagyonvesztés, 2009 és a múlt év pedig már stabil növekedést hozott. Ezt az ügyfelek bizalmának a jeleként értékeljük, amit a szakma is elismer, elnyertük a Euromoney 2011- legjobb Privát Bank Magyarországon díjat és a The Banker is minket díjazott, mint a régió legjobb privát banki szolgáltatóját. Az OTP Bank privát banki üzletágában 2004 óta a válság ellenére is 22,4 százalékos éves átlagos növekedés mutatkozott, ez arra utal, hogy a piac még mindig a kezdeti vagyonfelhalmozási stádiumban tart.
– 2009 elején viszont kisebbfajta pánik alakult ki a magyar magánbefektetők körében, és százmilliárdos nagyságrendű becslések repkedtek a külföldre távozó pénzekről. Ebből menynyit éreztek meg?
– 2009 elején valóban érezhető volt a pénzkivonás, de nem ingatta meg a magyar piacot: januártól áprilisig lecsengett ez az időszak. A vagyon külföldre menekítésének több oka is lehetett: ugyanúgy az elszabadult forintárfolyamra és a politikai válságra adott pánikreakció, mint a teljesen tudatos földrajzi kockázatmegosztás. Ebben az időszakban ugyanakkor bőséggel találkoztunk olyan ügyfelekkel is, akik devizára váltották át pénzüket, majd itthon fektették be.A külföldi befektetéseknél ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nagyon nagy a hozamnyomás: az elérhető alacsony kockázattal párosuló hozamszint ugyanis a hazaival összevetve nagyon alacsony, miközben a szolgáltatók jóval drágábbak. Így az ügyfélnek, ha látható hozamot akar elérni, esetenként jóval kockáztatóbbnak kell lennie a befektetéseit illetően, mint ami egyébként számára komfortos.

– Nemzetközi léptékkel mérve a magyar piac igen kis méretű. Mekkora tartalék van még az ügyfélszámot tekintve?
– Magyarországon 25-30 éve kezdődött a vagyonfelhalmozás, így még mindig kezdeti stádiumban van, de egyúttal relatíve dinamikusan is épül fel, piacot teremtve a privát banki szektorban. Egy nagyon fontos dolog minden vagyonos ügyfélben előbb-utóbb tudatosul: a vagyont nem csupán megszerezni nehéz, hanem megőrizni és gyarapítani is az. Törődést igényel, ez időbe, energiába és pénzbe kerül, különösen, ha generációkon átívelő terveink vannak vele. A vagyoni helyzetet tekintve ugyanakkor nem olyan óriási mértékű a polaritás Magyarországon, mint az első látásra tűnik, hiszen a társadalom régiós összehasonlításban igen jelentős mértékben középosztály-dominált, ez persze nem feltétlenül jó a privát banki üzletág szempontjából. A privát banki piac ezzel együtt túlbankosított Magyarországon, miközben viszonylag erős az offshore szolgáltatók jelenléte is. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy az univerzális bankok az alacsonyabb, ám még mindig jelentős vagyonnal rendelkező prémium szegmensre kezdtek koncentrálni, és fokozatosan leválasztották a prémium banki szolgáltatásokat a klasszikus privát banki szolgáltatásokról. Ez persze nem önmagában a vagyoni limitekről szól: akadnak ugyanis olyan, kisebb pénzügyi vagyonnal rendelkező ügyfelek, akik aktivitásuk miatt a privát banki szolgáltatások célcsoportjába tartoznak, ám olyanok is, akik akár milliárdos vagyon mellett is csak betétben gondolkodnak, így nem igénylik a magasabb szintű szolgáltatást.Az ügyfélszám növekedésében ez utóbbi jelenség komoly szerepet játszik, hiszen kulcskérdés, hogy a piaci újraszegmentáció után mennyien maradnak a felső körben, illetve a prémium ügyfelek közül menynyien válthatnak a legmagasabb kategóriába.
– A magyar piacnak ugyanakkor nagy problémája, hogy túl sok ügyfél jut egy tanácsadóra, amelynek hatása megmutatkozott a válság időszaka alatt is.
– Kétségtelen, hogy a válság időszaka előtt egyes szolgáltatók adtak el az ügyfeleknek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaival még maguk a tanácsadók sem voltak mindig tisztában, így egy-két botrányos eset is előfordult a piacon. Ezzel együtt a magyarországi privát banki szolgáltatók összességében és különösen nemzetközi összehasonlításban nem vizsgáztak rosszul. Az OTP Banknál viszont egy alapelvet mindig szem előtt tartottunk: azt, hogy a tanácsadókat sem termékértékesítési elvárásokkal, sem bevételi alapon nem ösztönözzük, hanem az egyetlen cél, amit a szemük előtt kell tartaniuk, az a vagyon megőrzése és növelése. Ennek az alapelvnek a helyességét támasztja alá, hogy a válság legsúlyosabb éveiben is dinamikusan növeltük az ügyfélkörünket, és immár közel 17 ezer privát banki mandátummal rendelkezünk. Az ügyfélszám növekedéséhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az OTP Bank neve vonzerőt jelentett a válság alatt, mind ismertsége, mind tőkeereje és hazai elkötelezettsége révén.Látni kell azonban, hogy a folyamatos és gyors ügyfélszám-növekedésre építő üzleti modell tartósan nem tartható fenn, pontosan a szűk és drágán elérhető tanácsadói kapacitások miatt. Ennek az ellentmondásnak a feloldása vagy a szolgáltatások felhígulásával érhető el – ez nem járható út –, vagy a korábban említett további szolgáltatásdifferenciálással.
– A közeljövőben melyek lehetnek a fő tendenciák a hazai privát banki piacon?
– A hazai szolgáltatók súlya mindenképpen növekszik – ennek kezdeti jele, hogy két ismert offshore szolgáltató a közelmúltban kivonult a piacról –, ez persze nem csak Magyarországra igaz. Emellett egyre több szolgáltató kezd el foglalkozni a klasszikus és speciális privát banki kockázatkezeléssel, ez egyaránt jelent folyamat-, befektetési, termék- és partnerkockázat-kezelést is. A bevételi marzsok pedig – bár nyugati összevetésben még mindig magasak – várhatóan tovább szűkülnek a szolgáltatóknál itthon is.
– A múlt év végétől hatályos adóváltozások hozhatnak-e új pénzeket az üzletágba, vagy az szja-kulcs-változás elsősorban a tömeges jellegű banki szolgáltatásoknál lehet inkább érdekes?
– Az adózási környezet alakulása a privát banki üzletág szempontjából is nagy jelentőségű: nem mindegy ugyanis, hogy egy magánbefektető a tőkejövedelme után 16 százalékkal adózik Magyarországon, vagy mondjuk 35-tel Svájcban. Mindezek tükrében – stabil piaci és közállapotok esetén – mindenképpen az új befektetések növekedésére számítunk a változások nyomán, amelyet az új rendszerű adóamnesztia is támogat ez évtől.