Karácsonyi k+f ajándék Kínából - "A mérnökök országának"
Finnország annak a Nokiának is a központja, amely korábban élenjáró szerepet játszott a mobiltelefonok gyártásában, ám jelenleg globálisan lészám-csökkentést hajt végre, ezért Finnország jó lehetőséget kínál a Huaweinek a terjeszkedésre, ezenkívül a felszabaduló finn szakemberek jól jövedelmező alkalmazást találhatnak a Helsinkiben létesítendő kínai k+f központban. Kenneth Fredriksen, a Huawei közép-, kelet- és észak-európai részlegének alelnöke úgy nyilatkozott, „a finnországi nyitott és innovatív környezet ideális helyet nyújt a Huaweinek arra, hogy erősítse a globális k+f kapacitását, lehetőséget biztosítva mind a Huawei, mind a finn távközlési ipar számára.”
Talán nem véletlen, hogy a Huawei bejelentésével egy időben a China Daily szinte áradozott a Budapesthez képest egyharmadakkora finn fővárosról. A Balti-tengeri régió szívében elhelyezkedve Helsinki 100 millió potenciális fogyasztót felölelő dinamikus piachoz kínál hozzáférést – írta a befolyásos kínai napilap. Nemzetközi vállalatok már régóta szemet vetettek Helsinkire mint elsődleges telephelyre, ahol könnyen lehet üzleteket kötni. Nagyra értékelik a finn főváros innovációs kultúráját és magas életminőségét. Helsinki nemzetközi repülőtere pedig a leggyorsabb légi útvonalakat biztosítja Ázsia és Európa között, ezzel a finn fővárost a régió egyik legfontosabb üzleti központjává változtatva. Helsinkit úgy építették, hogy hatékony és stabil, versenyképes díjszabású közlekedési, távközlési, közüzemi, irodaterületi és közszolgáltatási infrastruktúrájával támogassa az üzleti életet – így a China Daily a finn fővárosról.
Ám ami talán még fontosabb, a kínai lap az elismerés magas fokán írt a finn kutatási-fejlesztési teljesítményről, ami az alapja az egy főre jutó, a magyarországinál jóval magasabb GDP-nek, tehát a magas finn életszínvonalnak. Finnország fejlett tudás- és innováció alapú gazdasággal rendelkezik, amelynek hajtóereje az egy főre jutó és globálisan vezető rátának számító k+f ráfordítás.
A 2011-ben tartott Világgazdasági Fórumon elhangzott, hogy Finnországban állnak a leginkább rendelkezésre kutatók és mérnökök, és az ország a legjobb oktatási rendszerrel rendelkezik. „Finnország gazdasága csúcstechnológiai és innovatív megoldásokkal párosul, és a finn nagyvállalatok közül számosat globálisan vezető cégnek ismerik el” – hangoztatta Hannu Bergholm, a Finn-Hongkongi Kereskedelmi szövetség elnöke. A China Daily pedig kiemelte, finn cégek sikeresen alapítanak vállalatokat Kínában. Jelenleg kis és közepes méretű finn vállalatok megjelenésének vagyunk szemtanúi, amelyek profitálni akarnak a Kínában kínálkozó üzleti lehetőségekből a tiszta technológia, a vízgazdálkodás, az egészségügy és a szolgáltató szektorok terén - fejtegette Bergholm.
A jelenlegi finn-kínai kapcsolatok előzményeit természetesen érdemes közelebbről is megismerni, hogy megértsük, miért fog össze Kína és Finnország mostanában az innováció közös ösztönzése érdekében.
Matti Vanhanen finn miniszterelnök 2005 szeptemberében Sanghajban finn-kínai innovációs központot avatott fel. Az ott elmondott beszédében kiemelte: Finnországnak két évtizedes és kitűnő tudományos és technológiai együttműködése van Kínával. Az eltelt években több száz kooperációs projekt és üzleti vállalkozás alakult Finnország és Kína között.
A kínai hallgatóság álmélkodva hallhatta, hogy Finnországban az egy főre jutó egyébként is magas GDP 3,5 százalékát fordítják kutatásra és fejlesztésre, és e tekintetben 2005-ben Finnország a második helyen van Európában. És ami különösen figyelemre méltó: a finn k+f ráfordítás több mint kétharmadát a finn magánszektor adta.
A kínai vendéglátókat vélhetően lenyűgözte, amikor Matti Vanhattan arra szólította fel a finn-kínai innovációs központ avatóján megjelent kínai tudósokat és mérnököket, hogy pályázzák meg a finn ipar és a finn állam által 2004-ben közösen alapított Milleniumi Technológiai Díjat, amelynek összege egymillió euró. Ez természetesen nagyszerű finn diplomáciai húzás volt.
A finn kormányfő ugyancsak Sanghajban, a jólétet szolgáló technológiai szemináriumon hangsúlyozta, 2004-ben a finn-kínai kereskedelem értéke már meghaladta a 3,5 milliárd dollárt (vagyis már akkor mintegy száz százalékkal nagyobb volt, mint a kétszer akkora népességű Magyarország kínai kereskedelme). A csupán Kínában megvalósított finn közvetlen befektetések értéke pedig megközelítette a 4 milliárd dollárt, ez az összeg 2012-ben már a 10 milliárd dollárt is meghaladhatja. A finn kormányfő ugyanis már akkor leszögezte: Kína a finn tőkebefektetések egyik célpontja.
Ázsia, ezen belül Kína az 5,4 millió lakosú Finnország számára üzleti szempontból történő felértékelődését jelezheti az is, hogy a Finnair finn légi társaság (ilyen is van) menetrendszerű közvetlen légi járatokat tart fenn Helsinkiből a következő városokkal: Peking, Sanghaj, Chongqing, Hongkong, továbbá Nagoya, Oszaka, Tokió, Szöul, Szingapúr, Új-Delhi, Bangkok, Dubai, Brisbane, Melbourne, Sydney. Sőt 2013. június 14-étől a nyári szezonban hetente háromszor indít közvetlen légi járatot Hanoiba.
Finnországban jelenleg a havi átlagbér több mint háromezer euró, a társasági adó 24,5 százalékos, az áfa pedig 23 százalékos a legtöbb termékre és szolgáltatásra. Az élelmiszereket és az állati táplálékot 13 százalékos adóval sújtják. S hogy el ne felejtsem: A finn iskolákban a tanítás, az étkezés, a tanszerek – térítésmentesek. S nagyon halkan tenném még hozzá: a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) idén december elején publikált globális felmérése szerint is a finn oktatási rendszer a legjobb a világon.
