BUX 52,866.56
+1.75%
BUMIX 4,177.94
-0.40%
CETOP20 2,448.67
+1.16%
OTP 17,850
+2.26%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
0.00%
+0.26%
-0.20%
ZWACK 16,700
0.00%
-4.35%
ANY 1,540
-1.28%
RABA 1,335
+3.49%
-0.81%
-0.59%
+3.67%
+1.61%
-0.47%
+4.17%
-1.88%
+1.07%
+0.36%
OTT1 149.2
0.00%
+2.67%
MOL 2,750
+3.00%
+1.35%
ALTEO 2,120
+0.47%
0.00%
-0.83%
EHEP 1,510
+2.03%
-0.41%
+0.24%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.36%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
-0.51%
+4.95%
-1.60%
-1.27%
0.00%
-3.95%
NUTEX 14.66
-0.81%
GOPD 12,400
-2.36%
OXOTH 4,580
+0.66%
-1.98%
NAP 1,178
-0.17%
0.00%
-10.02%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Változó migrációs trendek a szlovák-magyar határon

A szlovák–magyar határ mentén fekvő területeken az elmúlt években jelentős mértékű változások következtek be a munkaerő-piaci helyzet és a határon átnyúló migráció tekintetében is. A gazdasági válság negatív hatásai ugyanis a szlovák–magyar határtérség hazai szakaszának nyugati felében jobban érzékelhetőek voltak, mint a keleti oldalon. Ennek az a magyarázata, hogy ezen a területen jóval több olyan ipari, feldolgozóipari szereplő (például az Audi és a Suzuki) található, amelyek jelentős mértékben függnek a nemzetközi piacoktól, folyamatoktól, emiatt körükben a válság hatásai is – rövid távon – súlyosabb következményekkel jártak. A határ keleti oldalán lényegesen kisebb a nemzetközi gazdaságba beágyazódva működő vállalkozások száma, továbbá a térség munkaerő-piaci helyzete is kedvezőtlenebb volt, így a krízis következményei kevésbé voltak kiugróak.

A gazdasági válság hatásának eredményeként a határ menti régió nyugati oldalának munkaerő-piaci helyzete nagyobb mértékben romlott, mint a keletié. Ez azt eredményezte, hogy a két terület közötti munkaerő-piaci különbség csökkenésnek indult. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2014-ben a szlovák–magyar határ menti régió magyar szakaszának nyugati és keleti oldala között kisebb volt a munkaerő-piaci különbség, mint a válság kitörésének évében. Ehhez azonban nemcsak a válság járult hozzá, hanem az is, hogy 2010-et követően a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű területeken, így a határtérség keleti oldalán is számottevő mértékben nőtt a közfoglalkoztatásban részt vevők létszáma, ami hozzájárult a munkaerő-piaci helyzet jelentősebb mértékű javulásához, így a területi különbségek csökkenéséhez is.

A gazdasági válság utáni időszakban azonban nemcsak a munkaerő-piaci helyzet változott meg a szlovák–magyar határ menti régióban, hanem a migrációs folyamatok is átalakultak. Ennek egyik mozzanata, hogy a szlovák vendégmunkások száma erőteljes csökkenésnek indult a határ közelében, ugyanis a válság által generált elbocsátások nem kímélték a szlovák vendégmunkásokat sem. A jelenlétük korábban a szlovák–magyar határ nyugati részén volt jellemző, keleten nem, hiszen itt mind a szlovák, mind a magyar területek hasonló gazdasági és munkaerő-piaci problémákkal küzdöttek és küzdenek ma is. A szlovák–magyar határ keleti szakasza mentén ezért sem a válság előtt, sem a válságot követően nem alakult ki erőteljesebb migráció.

A migránsok számának a gazdasági válságot követő csökkenése 2010 után sem állt meg: a magyar határtérségben dolgozó szlovák vendégmunkások száma napjainkra néhány ezer főre csökkent. Ennek oka több tényezőre vezethető vissza. Az egyik legfontosabb, hogy eltűntek a két ország között azok a bérkülönbségek, amelyek a migráció egyik ösztönző erejét adták. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy a fokozatos béremelések eredményeként 2009-ben a szlovák minimálbér már meghaladta a magyar minimálbér szintjét. Másik fontos tényező, amelyet figyelembe kell vennünk, az az euró 2009-es bevezetése Szlovákiában: az árfolyamváltozással járó kockázatok a migráció ellen ható tényezőként jelentek meg.

A Magyarország irányába zajló, korábban jelentős mértékű migrációt azonban nem csak magyarországi folyamatok befolyásolták. Komoly változások mentek végbe a határ menti régió szlovák, annak is elsősorban a nyugati oldalán. Ezek közül is kiemelendő a Csallóközben és a Pozsony környékén lezajlott iparosodás, így például a Volkswagen megjelenése a szlovák fővárosban. Az iparosodás ezen folyamata nagyban hozzájárult, hogy a továbbra is Magyarországon dolgozó szlovák munkavállalók köre a Győr-Moson-Sopron megyei határszakaszon erőteljesen leszűkült a határhoz közeli részre. Hozzá kell tennünk, hogy a határszakasz keleti oldalán is találhatók jelentős súlyú ipari parkok, így például Kassa környékén, vagy említhetjük a kenyheci ipari parkot. Ezek azonban nem gyakorolnak érdemi szívóhatást a magyar munkaerőre. Természetesen van példa arra vonatkozóan, hogy magyar munkavállalók a határ másik oldalán vállaljanak munkát. Számuk azonban olyannyira elenyésző, hogy nem beszélhetünk a migráció érdemi szintjéről.

A Magyarország irányába zajló migrációt az is gyengítette még a határ menti régió nyugati oldalán, hogy egyre több szlovák vendégmunkás számára vált vonzóvá az ausztriai munkavégzés. Ausztria munkaerőszívó hatása egyébként nemcsak a migráció szempontjából jelent problémát, hanem Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye saját „belső” munkaerőpiacának kapcsán is. E két megye vállalkozásai óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, amelyet csak súlyosbít Ausztriai földrajzi közelsége, illetve a kedvező kereseti lehetőségek.

Fontos kérdés, mi várható a jövőben, számíthatunk-e arra, hogy Magyarországon a szlovák határ térségében növekedni fog a szlovák vendégmunkások száma. A határszakasz keleti oldalán továbbra sem számíthatunk a migrációs folyamatok beindulására, ehhez a szlovák és a magyar területeken is túl nagy munkanélküliség. A nyugati határszakaszon pedig a szlovák ipari központok (például Pozsony) szívóhatásával kell számolnunk, Komárom-Esztergom megyében bővülhet legvalószínűbben a szlovák migránsok száma, ha a Nokia helyére sikerül hasonló nagyberuházót találni.

A kutatást (HUSK 1101/1.2.1/0171) az Európai Unió támogatta. Jelen cikk nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Kapcsolódó cikkek