A szlovák–magyar határ mentén fekvő területeken az elmúlt években jelentős mértékű változások következtek be a munkaerő-piaci helyzet és a határon átnyúló migráció tekintetében is. A gazdasági válság negatív hatásai ugyanis a szlovák–magyar határtérség hazai szakaszának nyugati felében jobban érzékelhetőek voltak, mint a keleti oldalon. Ennek az a magyarázata, hogy ezen a területen jóval több olyan ipari, feldolgozóipari szereplő (például az Audi és a Suzuki) található, amelyek jelentős mértékben függnek a nemzetközi piacoktól, folyamatoktól, emiatt körükben a válság hatásai is – rövid távon – súlyosabb következményekkel jártak. A határ keleti oldalán lényegesen kisebb a nemzetközi gazdaságba beágyazódva működő vállalkozások száma, továbbá a térség munkaerő-piaci helyzete is kedvezőtlenebb volt, így a krízis következményei kevésbé voltak kiugróak.
A gazdasági válság hatásának eredményeként a határ menti régió nyugati oldalának munkaerő-piaci helyzete nagyobb mértékben romlott, mint a keletié. Ez azt eredményezte, hogy a két terület közötti munkaerő-piaci különbség csökkenésnek indult. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2014-ben a szlovák–magyar határ menti régió magyar szakaszának nyugati és keleti oldala között kisebb volt a munkaerő-piaci különbség, mint a válság kitörésének évében. Ehhez azonban nemcsak a válság járult hozzá, hanem az is, hogy 2010-et követően a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű területeken, így a határtérség keleti oldalán is számottevő mértékben nőtt a közfoglalkoztatásban részt vevők létszáma, ami hozzájárult a munkaerő-piaci helyzet jelentősebb mértékű javulásához, így a területi különbségek csökkenéséhez is.
A gazdasági válság utáni időszakban azonban nemcsak a munkaerő-piaci helyzet változott meg a szlovák–magyar határ menti régióban, hanem a migrációs folyamatok is átalakultak. Ennek egyik mozzanata, hogy a szlovák vendégmunkások száma erőteljes csökkenésnek indult a határ közelében, ugyanis a válság által generált elbocsátások nem kímélték a szlovák vendégmunkásokat sem. A jelenlétük korábban a szlovák–magyar határ nyugati részén volt jellemző, keleten nem, hiszen itt mind a szlovák, mind a magyar területek hasonló gazdasági és munkaerő-piaci problémákkal küzdöttek és küzdenek ma is. A szlovák–magyar határ keleti szakasza mentén ezért sem a válság előtt, sem a válságot követően nem alakult ki erőteljesebb migráció.
A migránsok számának a gazdasági válságot követő csökkenése 2010 után sem állt meg: a magyar határtérségben dolgozó szlovák vendégmunkások száma napjainkra néhány ezer főre csökkent. Ennek oka több tényezőre vezethető vissza. Az egyik legfontosabb, hogy eltűntek a két ország között azok a bérkülönbségek, amelyek a migráció egyik ösztönző erejét adták. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy a fokozatos béremelések eredményeként 2009-ben a szlovák minimálbér már meghaladta a magyar minimálbér szintjét. Másik fontos tényező, amelyet figyelembe kell vennünk, az az euró 2009-es bevezetése Szlovákiában: az árfolyamváltozással járó kockázatok a migráció ellen ható tényezőként jelentek meg.
A Magyarország irányába zajló, korábban jelentős mértékű migrációt azonban nem csak magyarországi folyamatok befolyásolták. Komoly változások mentek végbe a határ menti régió szlovák, annak is elsősorban a nyugati oldalán. Ezek közül is kiemelendő a Csallóközben és a Pozsony környékén lezajlott iparosodás, így például a Volkswagen megjelenése a szlovák fővárosban. Az iparosodás ezen folyamata nagyban hozzájárult, hogy a továbbra is Magyarországon dolgozó szlovák munkavállalók köre a Győr-Moson-Sopron megyei határszakaszon erőteljesen leszűkült a határhoz közeli részre. Hozzá kell tennünk, hogy a határszakasz keleti oldalán is találhatók jelentős súlyú ipari parkok, így például Kassa környékén, vagy említhetjük a kenyheci ipari parkot. Ezek azonban nem gyakorolnak érdemi szívóhatást a magyar munkaerőre. Természetesen van példa arra vonatkozóan, hogy magyar munkavállalók a határ másik oldalán vállaljanak munkát. Számuk azonban olyannyira elenyésző, hogy nem beszélhetünk a migráció érdemi szintjéről.
A Magyarország irányába zajló migrációt az is gyengítette még a határ menti régió nyugati oldalán, hogy egyre több szlovák vendégmunkás számára vált vonzóvá az ausztriai munkavégzés. Ausztria munkaerőszívó hatása egyébként nemcsak a migráció szempontjából jelent problémát, hanem Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye saját „belső” munkaerőpiacának kapcsán is. E két megye vállalkozásai óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, amelyet csak súlyosbít Ausztriai földrajzi közelsége, illetve a kedvező kereseti lehetőségek.
Fontos kérdés, mi várható a jövőben, számíthatunk-e arra, hogy Magyarországon a szlovák határ térségében növekedni fog a szlovák vendégmunkások száma. A határszakasz keleti oldalán továbbra sem számíthatunk a migrációs folyamatok beindulására, ehhez a szlovák és a magyar területeken is túl nagy munkanélküliség. A nyugati határszakaszon pedig a szlovák ipari központok (például Pozsony) szívóhatásával kell számolnunk, Komárom-Esztergom megyében bővülhet legvalószínűbben a szlovák migránsok száma, ha a Nokia helyére sikerül hasonló nagyberuházót találni.
A kutatást (HUSK 1101/1.2.1/0171) az Európai Unió támogatta. Jelen cikk nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.