Egyelőre nem fizet járadékot a Budapest Magánnyugdíjpénztár
A Budapest Bank tulajdonosa a magyar állam lett, a kormány viszont nem kifejezetten magánnyugdíjpénztár-párti. Hogyan hat ez a Budapest Magánnyugdíjpénztárra?
– A pénztár önálló jogi személy, tulajdonosai maguk a tagok, így minden döntést a pénztártagokból álló közgyűlés hoz meg, az alapító bank tulajdonosváltásának ennélfogva nincs hatása ránk.
A működéshez viszont pénz kell. Mennyi ideig elegendők a tartalékaik?
– Pénztárunk konzervatív gazdálkodásából adódóan az elmúlt években számottevő működési tartalékot halmoztunk fel. Az idén először pedig adományt is kértünk a tagoktól, évente 6 ezer forintot, és ezt a tagdíjfizető tagok többsége be is fizette. Ez a meglévő tartalékokkal együtt több évre elegendő működésünk finanszírozására.
A fennmaradáshoz 70 százalékos tagdíjfizetési arányt is el kell érni. Hogy állnak ezzel?
– Már tavaly októberben elkezdtünk kampányolni, továbbra is éves tagdíjfizetést kértünk a tagoktól, és így decemberre sikerült elérnünk a 70 százalékos arányt a teljes 2016-os évre vonatkozóan. A Magyar Nemzeti Bank minden hónapban, így már januárban is vizsgálja a tagdíjfizetési arány meglétét, de a Budapest Magánnyugdíjpénztár tagjai megnyugodhatnak, már most az előírt 70 százalék fölött tartunk.
Mi az oka annak, hogy a szektorban maradók körülbelül húsz százaléka nem fizet tagdíjat?
– Ennek számtalan oka lehet: a szabályok nem pontos ismerete, érdektelenség, és lehetnek olyanok is, akik csupán elfelejtik a tagdíjfizetést.
Az rendben van, hogy a pénztár fennmarad, de a nyugdíjba vonuló tagok hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz?
– Ezt nem könnyű megoldani. A jogszabályok kétféle lehetőséget engednek: vagy biztosítótól vásárolt járadékot lehetne folyósítani, vagy saját járadékszolgáltatást nyújtani. Az utóbbi felügyeleti engedélyhez kötött, melynek feltétele a 100 millió forintos tevékenységi tartalék megléte. Olyan megfelelő biztosítói termék pedig nincs a piacon, amelyet megvásárolhatnánk. Még mindig vannak nyitott kérdések, ezekről szakértőket bevonva a felügyelettel is egyeztetünk, és keressük a megoldást, hogy az érintett pénztártagok részére nyugdíjszolgáltatást tudjunk nyújtani.
Hány nyugdíjas tagot érint ez?
– Néhány tíz főről van szó, közülük voltak olyanok, akik végül visszaléptek a tb-be, és felvették a reálhozamot, de a többség itt maradt, és szem előtt tartva a magán-nyugdíjpénztári vagyon örökölhetőségét, továbbra is bízik bennünk.
A reálhozam mekkora összeget jelent?
– Az összeg több dologtól is függ: egyrészt nagymértékben függ a tőkepiac helyzetétől, az infláció mértékétől, másrészt a tag saját egyéni számlájától, mikor melyik portfólióban volt megtakarítása, és milyen ütemben érkeztek befizetései.
A pénztárak között van-e mozgás a piacon a hozamok vagy más tényezők miatt?
– Minimális mozgást látunk.
Magasabb hozamok, mint az önkéntesben
Tavaly a magánnyugdíjpénztárak a hozamok terén megverték az önkénteseket. Ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztárban jellemzően több a magyar eszköz a portfóliókban, mivel jogszabály korlátozza a devizaeszközök maximális arányát – mondja Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. A magánnyugdíjpénztárak ezért több magyar részvényt tartanak, mint az önkéntesek, de az is növelte a hozamokat, hogy a magyar állampapírpiac is jól teljesített. A legjobb magán-nyugdíjpénztári portfólió a Budapest Növekedési portfóliója lett, amely 8,94 százalékos hozamot ért el. A pénztár tagjainak több mint 70 százaléka ebben az alapban tartja a megtakarítását.
