Ahogy a világ egyre jobban összekapcsolódik, úgy növekszik az igény a légi közlekedésre. A következő pár évben várhatóan több mint 30 ezer új nagyméretű repülőgép emelkedik majd a levegőbe. Ha azonban a globális felmelegedés fokozása nélkül akarjuk fenntartani a légi közlekedés növekedését, akkor gyorsan csökkentenünk kell a repülés okozta, jelentős szén-dioxid-kibocsátást, amire a több mint 190 ország által megkötött, tavaly decemberi párizsi klímamegállapodás nem terjed ki.
Szerencsére most tökéletes az időpont arra, hogy a légi közlekedés növekedéséből eredő emisszió kérdését kezeljük. Két hete 191 ország képviselői gyűltek össze Montrealban az ENSZ légi közlekedéssel foglalkozó szervezete, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 39. ülésére. Több évtizednyi vita után az országok képviselői megállapodtak egy kifejezetten a légi közlekedésre vonatkozó klímamegállapodásban.
Az új ICAO-keretrendszer 2020-tól kezdődően „karbonsemleges növekedést” céloz meg a nemzetközi légi közlekedésben. Ennek középpontjában az a globális piaci alapú mérési mechanizmus áll, amely segíti a légitársaságokat abban, hogy a nettó emissziójukat finanszírozható módon a 2020-as szinten tartsák. Továbbá a légitársaságok emissziócsökkentést vásárolhatnak más gazdasági szektorokból, így több milliárd dollárt juttathatnak az alacsony szénfelhasználású technológiák fejlesztésére szerte a világon. Az első hat évben az új keretrendszer csak azokra a járatokra fog vonatkozni, amelyek olyan országok között közlekednek, amelyek önkéntesen elfogadták a megállapodást.
Mintegy 64 ország már jelezte, hogy kész aláírni az ICAO-megállapodást. Ezen országok együttesen közel 80 százalékát teszik ki a szén-dioxid-emisszió 2020-as szintet meghaladó, várható növekedésének. A légitársaságok üdvözölni fogják a koherens globális keretrendszert, amely világos és előre tervezhető mérési mechanizmust hoz létre, illetve felváltja az országonként változó és a nemzetközi működést megnehezítő szabályozási káoszt. A megfelelési költségek csökkentése érdekében a légitársaságok várhatóan bátorítják majd azon országokat az ICAO-programhoz való csatlakozásra, amelyekben üzleti tevékenységet folytatnak.
Az új megállapodás hatalmas lehetőséget nyújt annak megakadályozására, hogy 2,5 milliárd tonna szén-dioxid kerüljön a levegőbe a program első 15 évben. Ez a mennyiség azzal egyenértékű, mint ha évente mintegy 35 millió autót vennénk le az utakról. A megállapodás emellett a nagy repülőgépgyártókat arra fogja ösztönözni, hogy tisztább technológiákat fejlesszenek ki, ami lehetővé teszi majd a számukra, hogy kevesebb emissziósemlegesítést kelljen megvásárolniuk.
A Montrealban elfogadott keretrendszer azonban nem teljes, lényeges részleteket kell gyorsan kidolgozni, hogy a légitársaságok elkezdhessék tervezni, miként teljesítik az új környezetvédelmi előírásokat. A tavalyi párizsi klímatárgyalásokon megtapasztalhattuk a közös globális fellépés erejét a klímaváltozás kezelése terén. Nem kevesebb, mint 187 ország – nagyok és kicsik, fejlettek és fejlődők – jelentettek be emissziócsökkentési célokat a konferencia előtti hónapokban, ami megteremtette a légkört ahhoz, hogy egy jelentős megállapodás jöjjön létre Párizsban.
Azzal, hogy a párizsi klímamegállapodás már novemberben hatályba lép – jóval gyorsabban, mint azt bárki is gondolta volna –, még mindig kitart a Párizsban megtapasztalt lendület. Az ICAO-megállapodás a klímaváltozás elleni nemzetközi küzdelem következő lépését jelenti. A két megállapodás együtt növeli az esélyt arra, hogy környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdasági növekedést érjünk el. A karbonlábnyomunk mostani csökkentésével a légi utasok következő generációja a repülőgépek ablakaiból kitekintve egy egészséges bolygóra pillanthatnak majd rá.
Copyright: Project Syndicate, 2016www.project-syndicate.org
