A digitális forradalom és a fenntartható fejlődés
A pénzügyi digitalizáció – a teljes pénzügyi ökoszisztéma digitális forradalom általi rendszerszintű átalakulása – katalizálhatja a fenntartható fejlődés finanszírozását célzó globális erőfeszítéseket. A McKinsey Global Institute szerint a pénzügyi technológiák széles körű használata 2025-re akár 3,7 ezermilliárd dollárral bővítheti a növekedést szerte a fejlődő világban, főként a nagyobb termelékenységnek és a szélesebb körű pénzügyi inklúziónak köszönhetően.
Ha azonban a digitalizáció ígéreteit valóra akarjuk váltani, akkor a világnak jobban össze kell egyeztetnie a pénzügyi és a befektetési stratégiákat a fenntartható fejlődés szempontjaival. Ennek a komplex feladatnak az elvégzésére az ENSZ főtitkára, António Guterres novemberben létrehozott egy digitális pénzügyi munkacsoportot. Az a megtiszteltetés ért minket, hogy ennek a testületnek a társelnökeiként szolgálhatjuk ezt a globális törekvést.
Nyilvánvaló okokból a finanszírozás kulcsszerepet játszik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a 2015-ös párizsi klímamegállapodás célkitűzéseinek elérésében.
Bár a globális megtakarítások bőven finanszírozni tudnák a fenntartható fejlődésre való átállást, ám a globális pénzügyi rendszer eddig nem tudott hatékonyan közvetíteni a kínálat és a kereslet között.
Sok tényező befolyásolhatja a fenntartható fejlődés terén elért eredményeket. Például a 2008-ban elkezdődött globális pénzügyi és gazdasági válság – illetve a szabályozó hatóságok és a politikai döntéshozók arra adott válasza – hatott a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és a jövedelmi egyenlőtlenség mértékére. Minden nemzeti és nemzetközi intézkedés befolyásolhatja, hogy a különböző finanszírozási megoldások elősegítik-e vagy hátráltatják a fenntartható fejlődést.
Ám a digitalizáció az a tényező, amely a legnagyobb mértékű hosszú távú változást tudja eredményezni az új technológiák (köztük a mobiltechnológia, a mesterséges intelligencia, a big data, a blokklánc és a dolgok internete) által biztosított üzleti modellekben rejlő potenciál kihasználásával. Nincs azonban garancia arra, hogy ezek a hatalmas lehetőségek valóra is válnak. Attól függ ugyanis a digitalizáció fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, hogy a több és olcsóbb adat, kiegészülve a gyorsabb analitikával, olyan pénzügyi döntéseket eredményez-e, amelyek jobban figyelembe veszik a szociális és a környezeti szempontokat.
A fintech révén a polgárok a fejlesztési lehetőségek középpontjába kerülhetnek. Kenya digitális forradalma elősegítette, hogy a szegény háztartások olyan dolgokhoz férhessenek hozzá, mint a napenergia vagy az állampapírpiac. Közösségi finanszírozási (crowdfunding) platformok – mint a brit Abundance, a német EcoCrowd vagy a japán NPO Bank – felelős, fenntartható hitelezési megoldásokat nyújtanak. Kerékpármegosztó szolgáltatások applikációalapú fintech fizetési szolgáltatásokat alkalmaznak, ezzel világszerte több millió városlakó számára vált elérhetővé az alacsony szénfelhasználású, egészségesebb közlekedési megoldás.
Összefoglalva: már vannak arra utaló jelek, hogy a digitális forradalom a pénzügyeket a fenntarthatóság irányába tudja terelni.
A fejlődés minél szélesebb körben történő eléréséhez létfontosságú az emberek bankolási és befektetési szokásainak megváltoztatása, illetve a pénzügyi rendszerhez való hozzáférés demokratizálása. Az ENSZ Tőkefejlesztési Alapja (UNCDF) szerint a banki kapcsolattal nem rendelkező emberek pénzügyi integrációja a fenntartható fejlődési célok közül legalább nyolc célkitűzés eléréséhez járul hozzá közvetlenül.
Probléma azonban, hogy az emberiséget fenyegető tényezőket – például a klímaváltozást – a legtöbb pénzügyi döntésnél nem veszik figyelembe.
A megtakarításokat nem csatornázzák be a fenntartható infrastruktúrák finanszírozásába, és az illegális pénzügyi mozgások továbbra is forrásokat szívnak el a fejlesztésektől. Még a pénzügyi inklúzió is – amelyre a fintechnek eddig a legnagyobb hatása volt – messze van attól, hogy csökkentse a szegénységet és az egyenlőtlenséget.
Ez csak néhány példa azon kihívások közül, amelyeket munkacsoportunk vizsgál. Testületünkben technológiai vállalkozók, banki vezetők, a civil társadalom képviselői, tőkepiaci szakértők, jegybankelnökök, gazdasági és pénzügyminiszterek, valamint ENSZ-ügynökségek vezetői is helyet kapnak. 2019 folyamán együtt fogunk dolgozni már beágyazott, illetve feltörekvő piaci szereplőkkel a problémák azonosításán, a lehetőségek megtalálásán és a javaslatok készítésén, hogy a pénzügyi digitalizáció által kiváltott átalakulás kedvezzen a bolygónknak és az embereknek. Januárban kezdünk hozzá a munkához, célunk az, hogy 2019 szeptemberében közzétegyük tevékenységünk első eredményeit.
Ahogy António Guterres a munkacsoport novemberi felállításakor fogalmazott: a digitális technológia nagyban hozzájárulhat a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez. Megfelelő vezetés és politikai támogatás mellett a pénzügyek digitalizációja javíthatja az emberek lehetőségeit, hogy a reálgazdaság jövőjét saját maguk alakíthassák. Most arra kell összpontosítani, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználjuk, hogy a pénzügyi rendszer valóra váltsa a benne rejlő potenciált az inkluzív, fenntartható fejlődés támogatására.
Copyright: Project Syndicate, 2018
