Felértékelődött az egészségünk, átalakult az életvitelünk, tudatosabbá vált a hozzáállásunk – talán ez a három kiemelt tényező vezérli azt a nagyszabású átalakulást, amelyen az élelmiszer-fogyasztás a Covid–19 hatására átmegy. A változatosságot és személyre szabottságot zászlajára tűző táplálkozás 2.0 nem pusztán egy divatirányzat, hanem valódi paradigmaváltás: a megközelítés ahhoz segíti hozzá a fogyasztót, hogy okosan, saját szabályokat kialakítva, adottságaihoz, életviteléhez és egyéni szükségleteihez igazodva étkezzen.
Miközben a pandémiát megelőzően a vásárlók kicsiny, de tudatos csoportja alkalmazta ezt a szemléletet, a világjárvány hatására az egészségünk megőrzése minden eddiginél hangsúlyosabbá vált, és gyakorlatilag minden szinten megjelenik, kezdve az immunrendszerünk kielégítő működésétől a krónikus betegségek megelőzésén át a fizikális-mentális jóllétig.
A helyes táplálkozásnak mindegyikben kulcsszerepe van, így az egészségtudatos szemlélet elterjedése új kihívások elé állította az élelmiszeripart is – ráadásul a fogyasztónak ma már nemcsak az a kulcsfontosságú, hogy egy termék a saját egészségére jótékony hatással legyen, hanem az is, hogy előállítása minél kisebb terhet rójon a természeti környezetre. Ezek a trendek már a pandémiát megelőzően is fontos szerepet játszottak a termékfejlesztésekben, de a járvány felgyorsította a folyamatokat:
a gyártók most is az aktuális trendeknek és elvárásoknak megfelelően viselkednek, növényi alapú termékekkel, magasabb rosttartalommal, a só- és cukormennyiség, illetve a zsírtartalom csökkentésével, vitaminok és ásványi anyagok hozzáadásával reagáltak az új fogyasztói elvárásokra.
Volt némi megtorpanás műanyagfronton
Bár a változások alapvetően a fenntarthatóság irányába mutatnak, a műanyag csomagolással szembeni averziót például a fogyasztók könnyen feláldozták az élelmiszer-biztonság oltárán. Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által és a Nestlé közreműködésével végzett év eleji országos reprezentatív kutatásból például az derült ki, hogy
az élelmiszer-vásárlásban az íz (a megkérdezettek 86 százalékának meghatározó jelentőségű), a minőség és a megbízhatóság (83 százalék), illetve az ár (82 százalék) foglalja el a prioritási dobogót. Ehhez képest az élelmiszerek környezetbarát csomagolását csak a válaszadók 57 százaléka tartotta fontosnak.
Az is láthatóvá vált, hogy az élelmiszer-biztonsági és praktikussági elvárások az élelmiszerek csomagolásánál bőven megelőzik a környezetbarát szempontokat: az előbbieket a résztvevők 79, az utóbbiakat, tehát az újrahasznosíthatóságot és a visszaválthatóságot csupán 69 százaléka ítélte fontosnak, így ez a felsorolt szempontok fontossági sorrendjében az ötödik helyre szorult vissza.
Hosszú harcokra rendezkedtünk be
A Covid–19 jelenléte nem csupán azzal járt, hogy minden korábbinál fontosabbá vált, hogy mennyire biztonságosan van becsomagolva egy adott élelmiszer, de
élénkebb lett a kereslet a hosszú távon eltartható élelmiszerek iránt is.
Szintén keresettebbek lettek a fortifikált, hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó termékek. A bélflóra egészsége általánosságban is fontosabbá vált (hiszen ez összefüggésben áll a szervezet védekezőképességével), és kitüntetett szerepet kapott a krónikus betegségek kialakulásának megelőzése is – ami nem csoda, hisz a krónikus betegségekben szenvedők és a túlsúlyosak a világjárvány első percétől kezdve kiemelt kockázati csoportba tartoznak. A rájuk leselkedő veszélyek tompítására, a rizikók csökkentésére kialakított holisztikus megközelítésben a korábbiaknál is meghatározóbbá és céltudatosabbá vált a táplálkozás.
Növényi alapú jövő és rövidebb élelmiszer-ellátási lánc
A világjárvány másik általános tendenciája, hogy
mind a fogyasztók, mind a gyártók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a rövidebb és ellenállóbb élelmiszer-ellátási láncra,
a pandémia tudatosságot formáló hatása miatt ezekre a fenntarthatósági szempontokra is több reflektorfény irányult. Ezeken felül
a járványhelyzet felgyorsította egyes, már korábban is jelen levő fogyasztói megfontolások térnyerését, különösképpen például a húshelyettesítő termékek fejlesztését.
A szigorúan csak növényi fehérjékből, valamint cékla-, répa- és paprikakivonatból készült burgerek és más húshelyettesítő termékek mellett már növényi alapú tonhalalternatíva is létezik.
Ezek az innovatív termékek az eredetivel közel azonos ízélményt nyújtanak, közben pedig tökéletesen illeszkednek azoknak a fogyasztóknak az elképzelései közé, akik környezetvédelmi okokból akarják csökkenteni a húsfogyasztásukat.
Ez pedig olyan szempont, amely egyre erőteljesebben és tudatosabban jelenik meg a növényi étrendeket követők választásában, messze túlmutatva a divatdiétákra és a közösségi média kérészéletű kihívásaira kihegyezett húsmentességen.
