Nagyobb gazdasági változások idején újra és újra felelevenedik a vita arról, hogy vajon a felzárkózás lehetősége nyílik-e meg ilyenkor a kevéssé fejlett országok számára, vagy éppen a lemaradásuk esélye növekszik. Kulcskérdés azonban, hogy mivel mérjük a felzárkózást.

A legegyszerűbb módszer az egy főre jutó GDP értékének összehasonlító elemzése. 

Ez azonban gyorsan változó körülmények között félrevezető lehet, hiszen a GDP mindenkori értékét korábbi döntések befolyásolják, ezért nem alkalmas arra, hogy egy ország jövőre való felkészültségét is mérje. Továbbá arra sem ad választ, hogy a GDP milyen arányban kerül helyben felhasználásra, illetve milyen arányban hagyja el az országot repatriált profit formájában. Az országot elhagyó GDP ugyanis nyilvánvalóan nem használható helyi fejlesztésre, általános felzárkóztatásra. A fejlődés lehetőségének vizsgálatához a fejlődést támogató legfontosabb erőforrások és képességek szintjének ismeretére van szükség.

Közöttük is elsősorban a tudás, az innovativitás és az egészségi állapot olyan tényező, amely jelentős hatással van a fejlettségi szint javulására.

Fotó: Li Yang / AFP

Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy a „brain drain”, vagyis az „agyelszívás” fejlődésgátló tényező, hiszen a külföldön dolgozó szakemberek máshol teremtenek új értéket. 

Mivel a GDP-hez kapcsolódó mutatók alapvetően a gazdaság mindenkori állapotát jellemzik, de a fejlettségi szintet nem mérik, ezért az egy főre jutó GDP alakulásával leírt növekedési csapdahelyzet sem ad rendszerszemléletű értékelést a társadalmi-gazdasági viszonyokról, és így – mint a későbbiekben látni fogjuk – a versenyképességről sem. Ezért olyan fejlettségi mutatókat kell választani, amelyek átfogóan mutatják be a fejlesztési tartalékok nagyságát, és ezzel érzékeltetik a fejlettségi előrelépés vagy lemaradás esélyét. Az ilyen vizsgálatokat, megkülönböztetve a közepes jövedelmi csapda kutatásoktól, ezen írás szerzője új könyvében fejlettségi csapda kutatásoknak nevezi.

Fotó: VG

A fejlettség általánosabb szintjét elsősorban a tudáshoz, innovativitáshoz kapcsolódó mutatók segítségével lehet mérni. Az 1. táblázat első oszlopában a vizsgált 64 ország között elért versenyképességi pozíciókat és négy alapvető gazdasági mutatóra elért helyezést, a 2. táblázatban pedig hat fejlettségi mutatóra elért pozíciókat látjuk a V4-országokra és 3 fejlett gazdaságú országra. A táblázatok adatai az IMD Versenyképesség-kutató Intézet 2021-ben megjelent versenyképességi és digitális versenyképességi elemzéséből származnak. Az IMD a „talentumok” mutatón a rendelkezésre álló jól felkészült szakembereket érti. A HDI mutató pedig az ENSZ által évente számított „emberi fejlettségi indexe” (Human Development Index), amely az iskolázottság, az egészségi állapot és az életszínvonal adatait együttesen tartalmazza. 

Fotó: VG

A táblázatok azt mutatják, hogy a V4-országok gazdasági mutatók alapján elért pozíciói általában jobbak, mint a versenyképességi helyezésük. Ugyanez az összefüggés nem áll fenn a fejlett országok esetén. Viszont a vizsgált fejlettségi mutatók vonatkozásában mindkét országcsoport esetén szorosabb a kapcsolat a versenyképességi helyezéssel. A kapcsolatok szorosságát az ábrán mutatjuk be. Zárójelben a versenyképességi pozíciót látjuk.

Fotó: VG

Az ábra azt bizonyítja, hogy a vizsgált fejlettségi mutatókra elért pozíciók sokkal szorosabb kapcsolatban vannak a versenyképességi helyezésekkel, mint a gazdasági mutatók.

Például Magyarország az összevont gazdasági pozíciója alapján a 19. helyen van, viszont a fejlettségi mutatók alapján csak a 44.-en, és a versenyképességi rangsorban is a 42. helyen áll.

Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elég a gazdasági adatok alapján képet alkotni egy ország helyzetéről. Szükség van a fejlettségi mutatók értékelésére is, ha az általános fejlettségről és arra alapozva a jövőbeli lehetőségekről akarunk véleményt alkotni. A fejlesztési mutatók ugyanis éppen azokat a területeket jellemzik, amelyek különösen fontosak ahhoz, hogy a fejlettségi csapdahelyzet veszélyét érzékelni lehessen. Az összefüggések ismerete továbbá arra is rávilágít, hogy milyen ráfordításokra, beruházásokra van szükség a fejlettségi csapda elkerüléséhez. Az idézett adatok közül ilyen például a szabadalmak számának növelése, a képzés, oktatás erősítése vagy általában az emberi fejlettségi index (HDI) javítása.