BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
ESG kockázatok

ESG-temékfejlesztések a biztosítási piacon

Az ESG-kockázatok a természeti csapásoknál sokkal áttételesebbek, és idő kell, amíg erre a szakma új termékek kidolgozásával reagál. A folyamat a szemünk előtt zajlik, de némi késésben van a növekvő kockázatokkal és új igényekkel szemben.
2021.12.29., szerda 19:03

Szomorú hónap volt a német–belga határvidéken 2021 júliusa. A környékre lecsapó heves esőzések miatt a folyók kiléptek medrükből, és mintegy tízmilliárd eurós kárt okoztak az épített környezetben és más vagyonelemekben. Az eseményeket a szakértők egyértelműen a változó éghajlat számlájára írják, sokan mégsem voltak felkészülve rá, az okozott kárból mindössze 2,5-3 milliárd euró volt a biztosított kár.

A szeszélyessé váló éghajlat miatti fizikai károk ellen szofisztikált vagy éppen nagyon leegyszerűsített (úgynevezett all risk) biztosítási termékek nyújthatnak védelmet. De ez csak a legegyszerűbb vetülete az ESG- (Environment, Social, Governance – társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöldpénzügyek) kockázatok néven ismert rizikófaktoroknak, amelyek „ellen” még nem lehet biztosítást kötni, vagy nem lehet olyat, amilyenre összeségében szükség lenne. Az ESG-kockázatok a természeti csapásoknál sokkal áttételesebbek, és idő kell, amíg erre a szakma új termékek kidolgozásával reagál. A folyamat a szemünk előtt zajlik, de némi késésben van a növekvő kockázatokkal és az új igényekkel szemben. 

Hogy lássuk, mire gondolunk, tekintsünk egy egyszerű környezeti alapú szituációt.

A klímatudatos felhasználók körében gyorsan terjednek a közösségi közlekedési megoldások, ám a carsharinggel kapcsolatos kockázatok elleni biztosítások finoman szólva sem kidolgozottak.

Pedig a szakma válasza akár forradalmi is lehetne, elképzelhető lenne, hogy leszokunk a gépjárműhöz magához vagy a gépjármű birtoklásához kötődő biztosításokról, és a vezetőt, illetve az ő felelősségét biztosítjuk. Egy ilyen rendszer sokkal jobban reflektálhatna a sofőr vezetési képességeire vagy közúti mentalitására, emellett mindegy lenne, hogy az illető milyen járműben ül, mindig működhetne. Ugyanebbe a vonulatba tartozhatna az elektromos rollerekkel okozott balesetek felelősségbiztosítása, amely terhelhetné a bérbeadót, vagy a fenti mintára – mondjuk más kétkerekűekkel egyetemben – a vezetőt magát is. 

A társadalmi biztosításoknál jó példa lehet a képzési biztosítás, amelyre ugyancsak van már részben példa, de arról nem beszélhetünk, hogy az ilyen biztosítások széles palettájáról válogathatnának az európai és főleg a magyar honpolgárok. Ebben az esetben azt ismerné el káreseménynek a biztosító, hogy következő években sokunk korábbi tudása és munkahelye válhat feleslegessé, ellenben egészen új szkillek (képesség, tehetség, készség) szükségesek az azonos vagy magasabb jövedelmet biztosító munka megszerzéséhez. Ezen a helyzeten javíthatnak az olyan biztosítások, amelyek egy meghatározott esemény bekövetkeztekor a keresett szakmákhoz szükséges képzések költségét térítenék meg a biztosítottnak. Ilyen biztosítási esemény lehetne nemcsak az adott személy munkanélkülisége, hanem akár egy nemzetgazdasági vagy szektoriális munkanélküliségi szint átlépése. Az ebben rejlő távlatok lenyűgözők, a termék üzleti alapon is megélhetne, de ad absurdum az sem lenne kizárt, hogy össztársadalmi kockázatközösségre kiterjesztve állami szolgáltatássá nője ki magát, átvéve a munkanélküli-segély szerepét vagy legalább ennek egy részét.

Fotó: Shutterstock

Ami az ESG irányítási lábát illeti, a KPMG CEO Outlook kutatása szerint a pandémia alapjaiban rendezte át a cégvezetők fejében élő kockázatok rangsorát, átmenetileg a lista élére ugrott a minden korábbi szintet meghaladó fluktuáció. A károk súlyos milliárdokban mérhetők, ennek egy részét – például a betanítási költségeket – a fent említett képzési biztosítással egybekötve új termékek értékesítésével akár az üzleti biztosítók is magukra vállalhatnák. Ugyanígy előretört a cégvezetők által érzékelt kockázatok között a kiberbiztonság. A fejlett országokban már köthetők kiberbiztosítások, de Magyarországon van e téren lemaradás, és a biztosítási termékeknek még van hova fejlődniük. 

Nehezebb terep, de ugyancsak nagy távlatokkal rendelkezik az alkalmazottak vagy harmadik felek által okozott reputációs károk elleni biztosítás. Látjuk, hogyan forgatja fel egy zaklatási ügy vagy akár a társadalmi normákkal szembemenő szóhasználat, megkülönböztetés egy cég életét (metoo, Sony-botrány), hogyan csap át egy környezetszennyező vállalat hitelezése bankbojkottba, vagy egy beszállítónál napvilágra kerülő gyermekmunka hogyan változtatja meg vezető nagyvállalatok életét és gazdasági teljesítményét. A probléma a vállalati kockázatkezelésben is egyre növekvő súlyt kap, a felső vezetők a harmadik feles kockázatok kezelésével is sokat küzdenek. A kockázatok növekedésével vajon nem lenne-e fontos a biztosítók bevonásával kezelni az ilyen eseteket?

Ahol kockázat mértékéről, bekövetkezési valószínűségéről adat van, ott mindenütt elképzelhető új biztosítási termékek megjelenése.

Az adat hiánya pedig mostanában nem igazán jelent problémát, sokkal inkább rendelkezésre állása és feldolgozhatósága okoz fejtörést a világban, az ESG-szempontok átgondolása pedig megnyitja az utat a termékfejlesztés előtt. 

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.