Prezi, LogMeIn, Tresorit, Balabit és társaik – sorolhatjuk azokat a döntően informatikai cégeket, amelyek hazai eredetű startup vállalkozásként világhírre tettek szert. Sőt, minden évben felbukkan egy-két hasonló cég, hasonlóan impozáns növekedési kilátásokkal. Némileg leegyszerűsített történeti analógiával élve, ők az új magyar „marslakók” a tengerentúlon.
Fontos különbség azonban, hogy egykor Neumann Jánosnak és kortársainak – magyarságuk vállalása mellett – alig volt tényleges hatásuk az egykori Magyar Királyság, majd 1946 után a Magyar Népköztársaság, majd a Magyar Köztársaság gazdasági és szellemi életére, az „új marslakók” kötődése ennél erősebb, fejlesztőkapacitásuk egy jelentős része Budapesten van. Ez jó jel, továbbvitele feltétlenül szükséges, hiszen valamilyen szinten fel kell lépni az agyelszívás ellen, különben soha nem fogunk felzárkózni a technológiailag fejlettebb nyugati társadalmakhoz, ami az újonnan alakult kormánynak is egyik elsődleges gazdasági célkitűzése.
Amivel azonban muszáj szembenéznünk: egyik sikeres vállalkozás sem kötődik szorosan a hazai egyetemekhez. És ez nem csak az informatikai profil sajátossága, a biotechnológiától kezdve a robotikán át az önvezető járművekig számos példát lehet még felsorakoztatni. Ennek nem tudásbeli, hanem működési okai vannak.
Ha a hazai egyetemeken „termelődik” kiemelkedő és potenciálisan piacképes – netán világszinten is élenjáró – szellemi teljesítmény, annak termékesítése és későbbi sikere szinte biztosan elválik az egyetemtől. Néhány kivételtől eltekintve megállja a helyét az az állítás, hogy ma az egyetemek nem rendelkeznek olyan inspiratív környezettel, amely kedvezne a startupok létrejöttének, elindításának és üzleti pályára állításának. Bár az egyetemisták többsége vállalkozóként is tervezné a jövőjét, töredékük képes kiforrott üzleti elképzelés vázolására, üzleti terv megalkotására. A változáshoz a recept ismerős: a hallgatók vállalkozói ismereteinek gyarapítása, mentorok, innovációs terek és közösségi irodák létesítése, egyetemi spinoff vállalkozások ösztönzése, üzleti angyalok részvételének biztosítása.
Ezt a hiányt próbálja áthidalni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakmai támogatásával 2020 szeptemberében elindult Hungarian Startup University Program is,
amely a fiatal magyar vállalkozókat és startuppereket szeretné felkarolni. Ennek keretében tavaly már 21 egyetemen 2100 egyetemista kezdte el a kétszemeszteres képzést. A hallgatók az alapoktól jutnak el addig, hogy miként lehet létrehozni és működtetni egy vállalkozást. Eddig 1400 projektötlet született, összesen közel 100 startup projektcsapat alakult a megvalósításukra.
Az eddigiek alapján látszik, hogy az első lépések megtörténtek, leginkább állami segítséggel, de vajon elég lehet ez a paradigmaváltáshoz? Hosszú távon fontos lenne, hogy Magyarországon egyre több fiatal tudjon sikeresen vállalkozni, és úgy céget alapítani, hogy az életképes maradjon, hiszen a szerepük elvitathatatlan a gazdaság növekedése és a munkahelyteremtés szempontjából.
Jó hír, hogy az állami segítség mellett az egyetemek saját forrásaik és lehetőségeik mozgósításával is sokat tehetnek a változásért. A stratégiai szándék, a motiváció és a megfelelő humán erőforrás az elsődleges, és jól tudjuk, csak másodlagos a „vasbeton”.
Természetesen jó, ha mindezeken túl jelen van az adózási ösztönzés a startupok és az üzleti angyalok esetében egyaránt, illetve rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű és minőségű kockázati tőke. Előnyös lenne az is, ha további modern hazai „zászlóshajó cégek” is megtermékenyítően járulnának hozzá a hazai egyetemi startup-ökoszisztéma felépítéséhez, kölcsönös előnyökre épülve. Per ardua ad astra – a kihívásokat leküzdve a csillagok felé.
