Az EU friss innovációs jelentése: egy hellyel előbbre léptünk
Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállamok innovációs teljesítményét. Az Európai Innovációs teljesítménytábla címmel megjelenő tanulmány az innovációs ráfordításokat és azok eredményeit egyaránt elemzi. Hibája azonban, hogy nem vizsgálja a ráfordítások és az eredmények közötti kapcsolatokat. Ezért előfordulhat, hogy egy ország egy adott évben jelentősen többet fordít kutatás-fejlesztésre, mint korábban, emiatt javítani tudja helyezését akkor is, ha a ráfordítások az elvártnál kisebb eredménnyel járnak.
Példaként Svédországot szokták említeni, amelynek az innovációs kiadásai a legmagasabbak az EU-ban: a GDP 3,53 százalékát teszik ki. Ennek ellenére a ráfordítások eredményei alapján elért teljesítménypozíciók több területen is gyengébbek, mint a ráfordítások alapján elért legjobb helyezés. Ilyenek a tudásintenzív exportadatok, amelyekben Svédország az EU-átlag alatt teljesít, és csak a 6. helyre elég. Az erőforrás-hatékonyság és a környezeti fenntarthatóság mutatójának értéke csupán az EU-s átlag 54,3 százalékát éri el, és ezzel a 27 ország között a 14. pozíciót szerezte meg. Az innovációs ráfordítások eredményeként elvárt szabadalmi és védjegy bejegyzések tekintetében a 4., az innovációs kapcsolatokban (ökoszisztémák) pedig a 13. helyre került. Mindezen gyenge pontok ellenére a 27 tagország között Svédország, általános innovációs teljesítményét tekintve, az első helyen áll. Ennek egyik oka a magas K+F ráfordítás. A módszertan ezen gyenge pontja miatt az általános helyezés mellett érdemes a részmutatók szerinti pozíciókra nagyobb figyelmet fordítani. A tanulmány 12 részterületet vizsgál, különböző mutatók segítségével.
A táblázatban azt látjuk, hogy az általános helyezés tekintetében a V4-ek között Magyarország Csehország után a második. Ez a 21. pozíció egyhelynyi előrelépés a 2021. évi 22.-hez képest, igaz, nagyon messze van a 8. Ausztriától és a 14. Csehországtól. Magyarország legjobb pozícióját – 12. hely – a K+F pénzügyi támogatása területén érte el, ami 1,64 százalékos GDP-arányos értéknek felelt meg 2021-ben. Ez ráfordítási, azaz input mutató. A legrosszabb, 25. helyet pedig egy másikban, a humán erőforrások és egy eredmény (hatás) mutató, az intellektuális eredményekkel kapcsolatban érte el. A
humán erőforrások esetén a doktori végzettségűek aránya nálunk az EU-átlag 40,7, a felsőfokú végzettségűek aránya az uniós átlag 49,2 és a felnőttképzésben résztvevők aránya az EU-átlag 45,6 százaléka.
Ezek az adatok a tudásba való beruházások EU-s átlagnál alacsonyabb mértékét mutatják. Pedig az értékük javítása jelentősen hozzájárulna az innovációs ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához, és ezzel az innovációs rangsorban való gyorsabb előrelépéshez. Az intellektuális eredményekben, amelyek a jelentős K+F ráfordításnöveléstől elvárhatók lennének, az EU-s átlagérték 52,3 százalékát érjük el, ami csak a 25. pozícióra elég. Javult viszont a helyezésünk az innovációs kapcsolatrendszerek (ökoszisztémák) kialakítása területén. Erre a mutatóra, a V4-ek között Csehországot is megelőzve, az elsők vagyunk. A V4-ek között a második helyet érjük el a kutatási rendszerek attraktivitása (vonzereje), az innováló cégek aránya és a tudásintenzív foglalkoztatás tekintetében. Ausztria viszont – három terület kivételével – jelentős előnyben van a V4-ekhez képest.
Magyarország összességében – az EU meghatározása szerint – feltörekvő innováló ország, amelynek az uniós átlaghoz mért innovációs teljesítménye 69,8 százalék.
A feltörekvő államok között ez az eredmény a legjobb. Ha csak egy helyet javítanánk, akkor bekerülnénk a mérsékelten innováló cégek csoportjába, amelyben Csehország is megtalálható. Azonban a tanulmány arra is figyelmeztet, hogy bár a magyar eredmények folyamatosan javulnak, ennek a sebessége lassúbb, mint az EU-s átlag, ezért hazánk az uniós átlaghoz képest lemaradóban van. Meg kell azonban említeni, hogy a tanulmány esetenként nagyon régi, 2018-as, 2017-es, sőt 2016-os adatokkal dolgozik. Az újabb számaink valószínűleg jobbak.
Végül érdemes felfigyelni a tanulmányban található nemzetközi összehasonlításra is. A globális gazdaságban az EU innovációs eredményeinél jobbak az amerikai, a kanadai, az ausztrál és a dél-koreai eredmények, emellett közelíti az unió teljesítményét Japán és Kína is. Japán teljesítménye egyébként romlott, hiszen 2020–21-ben még megelőzte az EU-t.
