Világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalatok a klímaváltozás hatásainak felmérésére és következményeinek kezelésére. A pénzügyi tervezésben és a kockázatkezelésnél előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok, és a befektetők, fogyasztók, munkavállalók is növekvő figyelemmel követik a vállalatok környezeti, társadalmi célkitűzéseit, valamint az azok elérése érdekében tett konkrét lépéseit. Ezzel párhuzamosan szigorodnak az EU-s és nemzeti szabályozások, ami a közérdeklődésre számot tartó, pénzügyi, tőzsdei, és nagyvállalati kört még inkább cselekvésre ösztönözi a fenntarthatóság terén.

fenntartatoság
Fotó: Shutterstock

A fenntarthatósági célkitűzések és eredmények transzparens bemutatására alkalmas eszköz a fenntarthatósági jelentés, amely közzétételére vonatkozó szabályozói elvárás egyre szélesebb vállalati kört érint. 

A jelentéstételi kötelezettségekkel járó követelmények teljesítésében, az azoknak való megfelelés biztosításában kiemelt szerepe lehet a védelmi vonalaknak, így a független belső ellenőrzésnek is, amely tanúsítási, és tanácsadói tevékenységével aktívan tudja támogatni a szervezetet fenntarthatósági vagy ESG törekvéseiben. 

De vajon felkészült-e már erre a szakma, rendelkezik-e az ehhez szükséges tudással és tapasztalattal?

A vállalatok számára egyre fontosabbá válik a fenntarthatósági és ESG szempontok integrálása működési folyamataikba, reagálva a szigorodó jogszabályi elvárásokra, a változó piaci trendekre, valamint az érintetti csoportok (befektetők, ügyfelek, munkavállaló, helyi közösségek, civil szervezetek) növekvő elvárásaira. A vezetők és döntéshozók egyre nagyobb mértékben kezdik a vállalatok rövid és hosszú távú stratégiájába beépíteni a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat. A fenntarthatósági célok eléréséhez szükséges a szervezeten belüli ESG adatokra támaszkodó folyamatok kialakítása és rendszeres ellenőrzése, beleértve a kockázatkezelést, a meglévő szabályzatok és előírások felülvizsgálatát, a kapcsolódó adatgyűjtési, jelentéstételi folyamatok és rendszerek vizsgálatát. A belső ellenőrzés ehhez a szakmai módszertanára építve tud hathatós segítséget nyújtani.

A szabályozás tekintetében fontos kiemelni az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) cselekvési tervet, amely célul tűzte ki, hogy az Európai Unió gazdasága 2050-re klímasemlegesen működjön. Ennek részeként lépett hatályba 2020-ban az EU Taxonómiarendelete, ami keretrendszert biztosít annak megállapításához, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezeti szempontból fenntarthatónak. Emellett jövőre életbe lép a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely minden olyan európai vállalatra kiterjeszti a nem-pénzügyi kimutatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget, amely átlagosan 250 munkavállalót foglalkoztat és/vagy a mérlegfőösszege meghaladja a 6 milliárd forintot, és/vagy az éves nettó árbevétele a 12 milliárd forintot. Így a megfelelő fenntarthatósághoz kapcsolódó belső rendszerek és folyamatok (pl. adatgyűjtés, közzététel) kialakítása még fontosabbá válik.

Hogyan támogatja a belső ellenőrzés az ESG szemlélet kialakítását és megvalósítását?

A döntéshozók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek azonosítására az ESG szempontok implementálása során. A vezetőknek megfelelő bizonyossággal kell rendelkezniük az ESG rendszerek és folyamatok hatékonyságáról, amelyhez a belső ellenőrzés hasznos inputot tud nyújtani tanácsadói és minőségbiztosítási tevékenysége keretében. 

Ez a tanácsadás magában foglalhatja az ESG követelmények azonosítását és a felkészülés támogatását, például a jogszabályok és a piaci trendeket nyomon követésével, vagy ESG kontroll környezet kialakításával, az ESG kockázatok azonosításával, és a kapcsolódó jelentések belső kontrolljainak kidolgozásával. Emellett a belső ellenőrzés indikátorokat alakíthat ki az ESG törekvések támogatásához, és útmutatást nyújthat az ESG vállalatirányítási követelményeiről, vagy a zöldremosás elkerüléséről, azaz az eredmények pontos követéséről és közzétételéről.

A szigorodó szabályozói követelmények miatt a nem-pénzügyi jelentéstétel egyre több vállalat számára kötelezővé válik, így az általános ESG követelmények ellenőrzésén túl a belső ellenőrzési funkciónak több specifikus vizsgálatot is el kell végeznie.

Ilyen a releváns jelentéstételi követelmények (pl.: NFRD/CSRD, TCFD, GRI, SASB, stb.) validálása, vagy a jelentésben szereplő mérőszámok vizsgálata és hitelesítése, valamint a fenntarthatósági jelentés és a pénzügyi jelentés konzisztenciájának megteremtése. Emellett a belső ellenőrzés iránymutatást nyújthat a szervezeteknek arról, hogy hogyan támogatják a kötelezettségvállalások a kijelölt ESG célok megvalósítását.

A fenntarthatósági tendenciák erősödését figyelembe véve, az ESG szempontok beépítése a 2023-as évi belső ellenőrzési tervekbe elkerülhetetlen. Ez lehet egy átfogó, ESG-re fókuszált, klasszikus ellenőrzési vizsgálat, vagy beépülő szempont a tervezett vizsgálatokba. A tanácsadói tevékenység pedig proaktívan támogathatja a szervezetet a felkészülésében, még magasabb hozzáadott értéket biztosítva a vállalat számára.