Az év vége felé közeledve több médium is megkérdezi olvasóit, mit vagy kit tekintenek 2023 legfontosabb eseményeinek, legkiválóbb teljesítményeinek, legnagyobb bukásának. Sőt, „az év szavára” is leadhatjuk voksunkat. Meggyőződésem, hogy ha a vállalatvezetőket kérdezzük, akkor az utóbbi versenyben a „fenntarthatóság” biztosan az élmezőnyben végezne.
A napi működés átmeneti jelleggel persze számos más kihívással szembesül (munkaerő, magas kamatok, drága energia stb.), de hosszú távon (amint ez már magából a kifejezésből nyilvánvaló) egyértelműen a fenntarthatósági szempontok súlya a meghatározó. Ehhez elég felidézni: a globálisan megtermelt energia 37 százalékát az ipar fogyasztja, a szén-dioxid-kibocsátásnak pedig 20 százalékáért felel, azaz mindegy egyes százalékcsökkentés óriási hatással jár.
Ennek fényében kell értékelnünk, amikor egyre több szervezet és vállalat jelenti be a nettó zéró kibocsátás elérésére vonatkozó céldátumát. Ez természetesen az irányítók-vezetők elkötelezettségét is mutatja, de nyilván nem elhanyagolható a külső nyomás sem. A szabályozás – az EU-ban különösen – egyre szigorúbban terelgeti a cégeket a fenntartható működés irányába, a zöldcégeket a befektetők is előnyben részesítik, és a fogyasztók is egyre tudatosabban teszik magukévá a körforgásos gazdaság alapelveit.
Az a vállalat, amely ezeket a szempontokat ignorálja, kis túlzással saját halálos ítéletét írja alá. Az OECD üzenete is ez: a fenntartható gyártás nem afféle mellékes, „jó, ha van” körülmény, hanem üzleti szempontból is szükségszerűség.
Mennyire érzékelik ezt a szükségszerűséget a Magyarországon működő vállalatok? Erre a kérdésre kerestük a választ egy nemrég elvégzett, átfogó felmérésünkben, amelyben húsznál több főt foglalkoztató, illetve egymilliárd forint feletti éves árbevételt elérő cégeket kérdeztünk meg a fenntartható működéssel kapcsolatban.
Az eredmények egy része bizakodásra ad okot: kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már szerepet játszik a fenntarthatóság, és a jövőtudatosságot a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani. A megkérdezett iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöldcéljai megvalósítása érdekében.
A cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, leginkább a hulladékkezelésre (95 százalék), az energiahatékonyságra (85 százalék), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78 százalék) törekszenek.
A legnagyobb eredményeket saját bevallásuk szerint a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el, és egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70 százalék) figyelembe veszi ezt a szempontot. A jó szándékhoz sajnos sok esetben hiányzik a pénz, a paripa és a fegyver: forráshiányra panaszkodott a felmérésben részt vevő vállalat ötöde, 14 százalékuk pedig hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat.
A vállalatok ugyanakkor elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő.
A felmérés szerint a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező cégek nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig inkább a belső elvárások és a valós elköteleződés mozgatja. Ez érthető, hiszen körükben, az anyavállatoknál régebb óta ez a tulajdonosi-befektetői elvárás, ami várhatóan hazánkban is mind erősebb lesz.
Kevésbé rózsás a karbonlábnyom számításával és jelentőségének megítélésével kapcsolatban adott válaszokból kirajzolódó kép:
az iparvállalatok csupán tizede tudta megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel fele pedig nem is foglalkozik azzal, hogy termékei mennyire terhelik meg a környezetet.
Ebből is látszik, hogy az igazi fenntarthatósági áttöréshez hazánkban (is) átfogóbb szemléletre lesz szükség. Ennek része a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség erősítése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek azok a digitális fejlesztések is, amelyek – többek között – a termékszintű karbonlábnyom kiszámítását is lehetővé teszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.