A vállalkozások, közülük is figyelemre méltó számban a mikro-, kis- és középvállalkozások, jelentős szerepet töltenek be az illetve azon belül hazánk gazdasági és társadalmi szerkezetében: egyik oldalon hozzáadott értéket állítanak elő, másik oldalon munkahelyteremtéssel megélhetést biztosítanak. Tevékenységükkel elősegítik a zöldpiac és a digitális gazdálkodási szemlélet térnyerését, az unió vállalkozásainak közel 90 százaléka nyitott a fokozott energiahatékonyság irányába. 2022-ben az Európai Unióban több mint 24 millió vállalkozás (amelyek számbavétele a magyar és az uniós statisztikákban némileg eltér, az utóbbi nem fedi le a teljes nemzetgazdaságot), főként mikro-, kis-, illetve középvállalkozás járult hozzá a gazdasági sokszínűséghez, az innovációhoz, a munkalehetőségek bővüléséhez, a vidéki térségek fejlődéséhez. Számuk egy év alatt 2,7 százalékkal emelkedett, illetve körükben 2023-ban további, igaz, szerényebb, 0,3 százalék mértékű éves növekedést prognosztizáltak.
Az unióban az új vállalkozások száma 2023 elejétől negyedévről negyedévre folyamatosan emelkedik, 2023 II. és III. negyedévében számuk meghaladta a 2015 és 2022 közötti évek hasonló időszakainak átlagát. 2023. III. negyedévben a csőd és felszámolási eljárás alá került vállalkozások száma némileg csökkent, de még így is magasabb volt, mint 2019 azonos negyedévében.
Magyarországon 2023. év végén 1 millió 840 ezer vállalkozást tartottak nyilván, mintegy 1200-zal többet, mint egy évvel korábban. Számuk negyvenötezer-ötszázzal meghaladta a koronavírus okozta világjárványt megelőző 2019. év végit. Bár a gazdasági folyamatokban bekövetkező kedvezőtlen fordulatok a kisvállalkozásokat sújtották leginkább, a regisztrált vállalkozások valamivel több mint fele továbbra is 10 fő alatti mikrovállalkozás volt. Tevékenységüket tekintve magas a koncentráció, a regisztrált vállalkozások kétharmada öt nemzetgazdasági ágba (mezőgazdaság, ingatlanügyletek, tudományos és műszaki tevékenység, építőipar) sorolódott, és ebben a járvány, valamint az ukrán–orosz konfliktus okozta időszaka sem hozott változást.
A regisztrált vállalkozások 6,6 százalékát (121 ezer) 2023-ban jegyezték be új vállalkozásként. Az új bejegyzések száma a 2021. évi jelentős növekedést követően 2022-ben és 2023-ban némileg csökkent.
Az újonnan alapított vállalkozások többsége, 2023-ban közel 80 százaléka önálló vállalkozóként kezdte meg tevékenységét. Az új alapítású cégeken belül az önállóak aránya – a pandémia időszakában történt megtorpanást követően – az elmúlt két évben ismét emelkedni kezdett. Az adott évben regisztrált gazdasági szervezetek tevékenység szerinti megoszlása az elmúlt évtizedben némileg átalakult: a kereskedelem felől eltolódott az arány az építőipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység irányába (idetartoznak például a jogi képviselet, a közjegyzői, a számviteli, adószakértői, mérnöki tevékenységek, közvélemény- és piackutatás, valamint a kutatás és fejlesztés). 2023-ban a legtöbb új vállalkozást (az újonnan bejegyzettek 12 százalékát) ez utóbbi tevékenységi körben regisztrálták be, ezt követték a kereskedelem és az építőipar területén tevékenykedők (11-11 százalék). A kereskedelmen belül jól látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását hogyan képezte le egy az egyben az alapítási kedv, vagy hogy az online vásárlások boltiakkal szembeni térnyerése a járvánnyal érintett években hogyan generálta az internetes és csomagküldő vállalkozások létrejöttét.
Az új alapítások számának csökkenésével egy időben 2022-ben 152 ezer, 2023-ban mintegy 120 ezer vállalkozás szűnt meg. Míg 2022-ben főként a jogszabályi változások (a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a szabályainak szigorítása) miatt a megszűnt vállalkozások mintegy kétharmada egyéni vállalkozó volt, addig 2023-ban már egyenletesebb volt a gazdálkodási forma szerinti eloszlás.
2023-ban 22 ezer vállalkozás került felszámolási eljárás alá, az eljárás alá vont cégek valamivel több mint fele a kereskedelem és az építőipar területén tevékenykedett.
Az elmúlt két év növekedése mögött a járványidőszakban leállított kényszertörlések újraindítása, valamint az adózással kapcsolatos jogszabályi változások állnak.
A vállalkozások döntő hányadát (a magyar vállalkozások 99,9 százalékát) kitevő mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítménye a magyar nemzetgazdaságban nagyobb súllyal van jelen, mint az unió átlagában. 2022-ben a foglalkoztatottak 74 százalékának munkát hazai működő kkv-k a bruttó hozzáadott érték 59 százalékát állították elő.
Mindezek alátámasztják azt, hogy a vállalkozások várakozásait tükröző bizalmi index mélypontra zuhant. Azonban 2023 vége már némi stabilitást hozott a vállalkozások életébe: lecsökkent az mérséklődtek a nyersanyagárak, a volumene a III. negyedévben minimálisan emelkedett az előző negyedévhez képest. Ösztönözheti a jövőbeni optimistább szemléletmódot, hogy a kormányzati gazdaságfejlesztési és növekedésösztönző stratégiában kiemelt helyet foglalnak el a vállalkozások életben tartását, fejlesztését, új cégek létrehozását ösztönző komplex operatív programok, melyek célja többek között az energiahatékonyság, a termelékenység és a versenyképesség javítása, exportösztönzés, valamint az ezek finanszírozási megoldásaihoz állami kezességvállalás nyújtása. Ezek óriási segítséget jelentenek a vállalkozások döntő hányadát jelentő mikro-, kis- és középvállalkozóknak a napjainkban jelentkező kihívásokkal szemben.
