Kiemelkedő személy- és áruforgalom a légi közlekedésben
A légi szállítmányozás a világkereskedelemben, illetve a távolsági utasszállításban kiemelkedő pozíciót foglal el, mivel az utasok és az áruk – más szállítási eszközöknél lényegesen gyorsabb – nagy távolságra történő célba juttatását magas megbízhatósággal garantálja. Az utazási idő lecsökkentése, a szállítási idő lerövidítése, a távoli piacok elérhetővé válása a gazdaságban jelentősen növeli a résztvevők versenyképességét, és ezáltal a hatékony működést; így a légi közlekedés a gazdasági fejlődés motorja is egyben. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások leginkább ennek a szállítási ágnak a teljesítményét vetették vissza. Az újraindulást követően fellépő, nehezítő gazdasági körülmények (orosz–ukrán háború, magas üzemanyagárak, jelentős árszínvonal-emelkedés, visszafogott kereslet, a globális kereskedelem volumencsökkenése) ellenére a korlátozások feloldásával jelentős lendületet vett a légi szállítás. Globális szinten 2023-ban mintegy 4,4 milliárd fő (1,8 milliárd nemzetközi) utas-, illetve 61,4 millió tonna áruforgalom realizálódott; a légi forgalom teljesítménye utas-, illetve árutonna-kilométerben némileg elmaradt a 2019. évitől. Magyarország 2024 folyamán rekordszintű, közel 18 millió fő utas-, valamint 237 ezer tonna áruforgalmat bonyolított le a repterein, amelyek 19, illetve 66 százalékkal haladták meg az előző évit. Az áruszállítás teljesítménye már 2021-ben, a személyszállításé csak 2024-ben múlta felül a járvány kitörését megelőző 2019. évi szintet.
Az utasszállítás globális teljesítménye 2023-ban 8,17 billió utaskilométer volt.
Ebben az évben az Európai Unióban egy lakosra 2,2, hazánkban 1,6 légi utas jutott. 2024-ben Magyarország légi utasforgalmának mintegy 98 százalékát az idei évben a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér adta. Második legjelentősebb repterünk, a debreceni részaránya mindössze 1,5 százalék. (Rajtuk kívül a győr-péri, a sármelléki, a pécs-pogányi, a nyíregyházi reptereken volt kisebb volumenű utasforgalom.)
A ferihegyi repülőtér rekordszintű, az előző évi forgalmat mintegy ötödével meghaladó teljesítménnyel zárta 2024-et. A járatok átlagos kapacitáskihasználtsága (83 százalék) az előző évihez hasonlóan alakult. 2024-ben hazánk legnagyobb forgalmú, budapesti székhelyű reptere 64 országgal tartott fenn légi kapcsolatot, összesen mintegy 114 ezer járattal. A legnépszerűbb úti cél az Egyesült Királyság, Olaszország, Németország, Spanyolország és Törökország volt, a két legnépszerűbb úti cél esetében az utazók száma meghaladta a 2 millió főt. (Debrecenből az Egyesült Királyság, Németország és Törökország felé volt nagyobb forgalom.)
A légi szállítás a nagyobb értéket képviselő áruk szállítása esetén jelentősebb. Az e-kereskedelem térnyerése, illetve a tengeri szállítás kapacitásainak telítődése előrevetíti a légi szállítás térnyerését a kisebb értéket képviselő tömegáruk szállítmányozásában is, ez a lehetőség ráirányítja a figyelmet a kapacitásfejlesztésre. Az áruszállítás kisebb törést szenvedett el a pandémia következtében, mint az utasforgalom. Magyarország esetében a döntő áruforgalmat lebonyolító Liszt Ferenc repülőtéren az elmúlt években megvalósított fejlesztések jelentős mérföldkőnek tekinthetők (a jövőbeli tervek között szerepel a békéscsabai reptér fejlesztése is, amely regionális szerepet töltene be a légi áruszállításban). Ezek a beruházások a globális trendektől eltérően alakították a légi áruszállítási teljesítményt. A 2024-es áruforgalom (237 ezer tonna) mintegy kétharmadával több, mint az egy évvel korábbi, a 2019. évinek pedig csaknem 2,5-szerese. Ez a növekedés a légiáru-kezelő központok jelentős fejlesztésének köszönhető (pl. Cargo City), és a cargoforgalom további bővülését vetíti előre.
A Budapest Airport adatai szerint az idei év első két hónapjának a teljesítménye mintegy 50 százalékkal túlmutat az egy évvel korábbin, amivel Budapest Bécset és Münchent is megelőzte az itt kezelt áruk mennyiségét tekintve. Hazánk légi áruszállítási teljesítménye az uniós tagországok együttes teljesítményének mintegy 1 százalékát teszi ki.
A forgalom mennyisége a V4-országok közül Magyarországon volt a legmagasabb már 2023-ban is.
A légi közlekedés és az erre épülő logisztika számos kihívással néz szembe. A digitalizáció és az automatizálás elengedhetetlen és kulcsfontosságú a szállítási ág jövőjét tekintve. Továbbá a környezettudatosság jegyében nemzetközi szintű elvárás 2030-ra 5 százalékkal csökkenteni a nemzetközi légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás mértékét, illetve 2050-ig eljutni a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátásig. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen a légi szállításban közreműködő szereplők együttműködése, összehangolt akciótervek kidolgozása a nemzetközi gyakorlatban. Az erre való törekvések a hazai repterek fejlesztéseinek fókuszában állnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.