Külkereskedelem: 2015 és 2024 között 75 százalékkal bővült a szolgáltatások kivitelének euróértéke
Egy ország gazdasági teljesítményét különböző tényezők mellett a külkereskedelmi folyamatok is befolyásolják. Az export és az import teljesítményének kontextusában fontos támpont a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulása, azaz hogyan alakul az ország exporttevékenysége a beáramló importtal szemben.
Egy ország világkereskedelemben való részvételét a külkereskedelem és a GDP egymáshoz való viszonyával, vagyis a gazdaság nyitottságával jellemezhetjük. Hazánk gazdasága kifejezetten nyitottnak tekinthető, az európai uniós országok közül a balti államok, Belgium, Hollandia és Szlovénia esetében figyelhető meg hasonló nagyságrendű mutató. A Magyarországéhoz képest jóval alacsonyabb értékkel rendelkező Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Románia és Finnország esetében sem feltétlenül a gazdaság zártsága, inkább az önellátás magas szintje miatt mérsékeltebb az arány.
A nyitottság pozitív és negatív hatásokat is magában hordozhat. Egyrészt jelentheti azt, hogy jobban hozzáférünk a termékek és a szolgáltatások piacához, másrészt a váratlan külső hatások által sebezhetőbb az ország. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a globálisan zajló folyamatok közül a 2022. évi háborús konfliktus kitörése érintette a legrosszabbul a magyar gazdaság külkereskedelmi egyenlegét, de a koronavírus-járvány is visszavette a kereskedést a nemzetközi piacokon. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy hazánkban 2024-ben összességében az egyenleg rekordösszeget, közel 23 milliárd eurót ért el folyó áron.
Az egyenleg nagyságát a termékforgalom és a szolgáltatások behozatala és kivitele együttesen határozzák meg. Sok esetben az elemzések leginkább a termékforgalmat érintő külkereskedelmi folyamatokra fókuszálnak, és kevésbé szerepel központi helyen a szolgáltatás-külkereskedelem. Habár a szolgáltatások a külkereskedelmi forgalomnak mindössze körülbelül ötödét adják, de a szolgáltatások egyenlege az elmúlt 15 évben mindig aktívummal, azaz pozitív egyenleggel zárt. Ugyanígy a globális térben is megnőtt a szolgáltatás-külkereskedelem szerepe és jelentősége azáltal, hogy a vállalatok át- vagy kihelyezték szolgáltatásaikat országhatáraikon túl, piaci szempontok figyelembevételével. Bár a szolgáltatások nem öltenek tárgyi formát, és egymástól meglehetősen eltérő tevékenységekről van szó, de sok esetben kapcsolódik szolgáltatás a termékforgalomhoz, például a raktározás vagy a szállítás folyamata révén.
A korábbi évek növekvő tendenciáját követően 2020–2021-ben a szolgáltatások forgalmának és egyenlegének értéke egyaránt elmaradt a járványt megelőző szinttől Magyarországon, viszont 2022-ben rekordmértékű növekedésnek lehettünk tanúi, 2024-ben pedig a szolgáltatások külkereskedelme mindkét irányban korábban nem tapasztalt nagyságú forgalmat jelentett. Hazánk folyó áron 35,7 milliárd euró értékű szolgáltatásexportja, 24,5 milliárd euró értékű -importja és az ebből adódó 11,2 milliárd eurót kitevő többlet is rekordnagyságú volt 2024-ben. A szolgáltatások kivitelének euróértéke 75 százalékkal haladta meg a 2015. évit, miközben az import 71 százalékkal bővült.
A szolgáltatásokat hat főcsoportra osztja a statisztika: turizmus, szállítási szolgáltatások, üzleti szolgáltatások, bérmunka-szolgáltatási díj, javítási és karbantartási, valamint kormányzati szolgáltatások.
Hazánkban a szolgáltatások export- és import-euróértékéből az üzleti szolgáltatások részesedtek a legnagyobb arányban, 44 és 57 százalékkal 2024-ben. Az üzleti szolgáltatások forgalmának a gerincét az egyéb üzleti szolgáltatások (pl. jogi, mérnöki, kutatás-fejlesztési szolgáltatások), illetve a számítástechnikai és információs szolgáltatások teszik ki, és ezen csoportok bővülése is lendületes volt az elmúlt években. 2015 óta az üzleti szolgáltatások exportja közel megduplázódott, azon belül figyelemre méltó a számítástechnikai és információs szolgáltatások 2,6-szeres exportnövekedése.
A turizmust aktívabb személyes kontaktusok jellemzik, ezért is érintették érzékenyen ezt a szegmenst a járvány alatti korlátozások. Ebben az időszakban jellemzően a turizmus visszaesése sújtotta leginkább a szolgáltatás-külkereskedelmet, egyenlege jelentősen csökkent, de 2022-ben sikerült 3 milliárd euró feletti többletet elérni, és jelenleg közelít a 4 milliárd euró felé.
A szolgáltatás-külkereskedelmünk főleg az európai uniós tagországokkal történik, a termékforgalomhoz hasonlóan első számú kereskedelmi partnerünk Németország.
Ebben a vonatkozásban a szolgáltatásexport euróértéke 7,8 százalékkal bővült 2024-ben az előző évhez képest, és az export értékéből 20 százalékkal részesedett csak ez az egy ország. Második számú kereskedelmi partnerünk az Egyesült Államok volt 9 százalékos részesedéssel az exportértékből, míg a dobogó harmadik helyét Ausztria foglalta el 7,5 százalékos részaránnyal. A szolgáltatásimport tekintetében ugyanezen országok a legfontosabbak, az import értékének harmadát fedték le 2024-ben.
A globális térben növekvő szolgáltatás-külkereskedelem hazánk számára is lehetőséget nyújt a nemzetközi termelési, szolgáltatási láncokba való bekapcsolódásokra. A jellemzően magas hozzáadottérték-tartalmú tevékenységek érdemben növelhetik az ország gazdasági teljesítményét és hozzájárulhatnak a gazdasági stabilitáshoz.
