Célszerűbb lenne új kocsikat beszerezni a hármas metróhoz a bank szakértői szerint

Interjú | Vélemény
Vita folyik a magyar kormány és az Európai Beruházási Bank (EIB) között a hármas metró felújításáról – mondta el lapunknak az EU finanszírozó bankjának alelnöke. Baranyay László kiemelte: idén megduplázódhat az EIB és a magyar fél között létrejövő hitelszerződések értéke.

– Találkozásunk előtt írtak alá a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy megállapodást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felújításához kapcsolódó hitelről. Milyen fejlesztésről van szó?
– A megállapodás előzménye a magyar kutatás-fejlesztési hálózat modernizálására szolgáló program, a hitelt a magyar állam veszi fel, amelyen keresztül az MTA lesz a felhasználója. Részben a hálózati infrastruktúra fejlesztését, részben a kutatók munkájának finanszírozását teszi lehetővé. A húsz évre szóló 115 millió eurós hitel hosszú távon stabil finanszírozást biztosít, ami egy egyszerű infrastrukturális fejlesztésnél is nagy könnyebbség lenne – hiszen bármikor előállhat olyan eset, amely valamiféle költségvetési átcsoportosítást tesz szükségessé –, de egy intézményhálózat átalakítását különösen könnyíti.

– Ennél is nagyobbnak ígérkezik az Európai Bizottság beruházási terve, amelynek a finanszírozásában az EIB komoly szerepet vállal. Szerdán jelentette be a bank a legelső négy nagyberuházást, amelyeket már az előtt finanszíroznak, hogy az EU döntéshozói – várhatóan a nyáron – döntenek a programot menedzselő Európai Stratégiai Beruházási Alapról (EFSI). Magyarország esetében milyen projektek kerülhetnek fel erre a listára?
– A múlt évben a bank elkezdte áttekinteni a lehetséges fejlesztéseket. Született egy hosszú lista, ám ez nem az EFSI megalapozását jelentette, az volt a funkciója, hogy megnézzük, mekkora a hiány a beruházásoknál és ez a hiány az egyes országoknál hol jelenik meg. Vannak bizonyos kritériumok, például az, hogy ezek a fejlesztések a magasabb kockázat miatt nem jutnának magántőkéhez. Aztán vannak bizonyos preferált területek, például az infrastruktúra, azon belül is a digitális infrastruktúra, az energetika, azon belül az ellátásbiztonság, alternatív források, energiahatékonyság, de ilyenek a közlekedési fejlesztések, a kutatás-fejlesztés, valamint kiemelt a kis- és közepes vállalkozások támogatása. Ezek alapján áll össze egy kritériumrendszer, és egy hatékony működés, ami jogos igény, hiszen az európai adófizetők pénzéből származik a pénz. Az sem lényegtelen, hogy az EIB a saját elbírálási rendszerét is követi, hiszen ezek a projektek mind bekerülnek a bank mérlegébe, vagyis ez alapján minősítik.

– Többször elhangzott, hogy ezek a hitelek nem fogják kockáztatni az EIB elsőrendű hitelbesorolását. Mi erre a garancia?
– A garancia az, hogy kellő megfontoltsággal járunk el, hogy a kezdetektől folyamatos konzultációt folytatunk a hitelminősítőkkel, és az ő szempontjaikat is figyelembe vesszük a rendszer kiépítésénél.

– De itt magas kockázatú projektekről van szó.
– Ezért osztjuk meg a kockázatot az Európai Bizottsággal, ezért vonjuk be a kkv-k esetében az Európai Beruházási Alapot, amely döntően nem közvetlen finanszírozást biztosít, hanem például garanciát nyújt, növelve ezzel a magántőke kockázatvállalási képességét.

– Visszakérdeznék arra, hogy milyen magyar projektek lehetnek esélyesek a támogatásra.
– Magyarországon még sok területen van tere a fejlődésnek. Gondolhatunk az energetikára, a közlekedési infrastruktúrára is, hiszen a magyar vasúthálózatot még nem nagyon lehet összehasonlítani sok országéval. De elmondható a közúthálózatról is, bár ez bonyolultabb kérdés. Például Budapest körül máig nem épült ki a körgyűrű, de erre nem lehet uniós támogatást kérni, mivel ez a régió ahhoz túl fejlett. Itt jöhet a képbe az EIB, ám ez magyar belpolitikai döntést igényelne.

– A közlekedéshez tartozik a hármas metró felújítása, amelyről jelenleg egyeztetés folyik a magyar állam és az EIB között. Ez hogy áll?
– Született egy döntés a magyar kormány részéről a garanciavállalásról, és arról is, hogy a felújítást a gördülőállomány rekonstrukciójával bonyolítják le. Ebben vita van a bank és Budapest között: a mi szakértőink szerint célszerűbb lenne új eszközöket beszerezni. A döntés azonban nem a mi kezünkben van, illetve csak annyiban a mi kompetenciánk, hogy meghatározzuk: a magyar kormány által megszabott feltételek szerint részt kívánunk-e venni a finanszírozásban.

– A hazánknak nyújtott finanszírozás másik véglete a kkv-knak nyújtott hitelkonstrukció, amelynek komoly konkurense a Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitelprogram. Ezzel kapcsolatban az MKIK egy napokban publikált felmérése megállapította, hogy a kihelyezett milliárdok igencsak korlátozottan járultak hozzá a kkv-k versenyképességének növeléséhez. Mi a garancia arra, hogy az EIB programja hatékonyabb?
– Egy rendkívül szigorú monitoringrendszert működtetünk, felmérjük azt, hogy mire fordítják ezeket a hiteleket. Ennek egy nagyon jól kialakult rendszere van, úgy tudom, az itt közvetített hiteleknél ilyen problémák nem merültek fel.

– Mennyire fegyelmezettek a magyar kkv-k?
– Mint a magyarok általában – de rá lehet őket venni a fegyelmezettségre, ennek megvannak a megfelelő eszközei.

– Most tárgyalnak a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban nyújtandó finanszírozás kereteiről. Mi várható?
– Nem tudom pontosan, hiszen erről a Magyar Fejlesztési Bank tárgyal jelenleg az Európai Bizottsággal. Hogy ebben az EIB és intézményei milyen formában tudnak szerepet játszani, azt követően lehet érdekes.

– Elsősorban az új pénzügyi eszközökként említett, visszatérítendő források lehetnek az érdekesek.
– Fontos tudni, hogy ezek úgy visszatérítendő források, hogy a rendszerből nem vonják ki őket, a visszafizetett pénzeket rulírozó jelleggel újra kihelyezhetik. De fontos, hogy ez más keretet ad a pénzfelhasználásnak, egy más hozzáállást is igényel ahhoz képest, hogy „van pénzünk, elköltjük”.

– Az elmúlt két évben a korábbiak felére, 750 millió euró körüli szintre csökkent az EIB és a magyar szereplők közötti szerződéskötések értéke, és a folyósítás is jelentősen, 900 millióra esett vissza. Mi erre a magyarázat?
– Ez minden költségvetési periódusról elmondható: az elején, amikor elfogadják a programokat, kiderül, hogy mennyi saját erő áll rendelkezésre, és ehhez mérten vonnak be kiegészítő forrásokat, például az EIB-től. Ez magyarázza a több szerződést, és ezért számítunk arra, hogy ebben az évben megduplázódik az új hitelszerződések értéke. Ugyanígy az időszak második felében, amikor már beindultak a projektek, a megvalósulással párhuzamosan nő a lehívott források nagysága.

Finanszírozás több területen

Összesen 756 millió euró értékben kötött szerződéseket Magyarországon 2014-ben az Európai Beruházási Bank – hangzott el az EU finanszírozó bankjának évértékelő sajtótájékoztatóján. A folyósítások összege 891 millió eurót tett ki, ez, akárcsak a megelőző évben meghaladta a szerződéses értéket. A 2010 óta eltelt időszakban folyósított, összesen 6,1 milliárd eurónyi forrás legnagyobb arányban a kkv-knak nyújtott hitel formájában került hazánkba, a 27 százalékos arány csaknem 1,7 milliárd eurót jelent. Tavaly 350 millió euró összegben írtak alá közvetített hitelszerződéseket három partnerintézménnyel. A vasúti infrastruktúra megújítására – például 42 motorvonat beszerzésére – 184 milliós hitelt biztosított 2014-ben az EIB, ez uniós forrásokkal együtt 1,3 milliárd euró értékű beruházást tett lehetővé. Az EIB 33,7 millió eurós finanszírozásról egyezett meg a szegedi szuperlézer központ, az ELI kialakítására. Önkormányzatokkal is együttműködik a luxemburgi székhelyű hitelintézet: tavaly Péccsel írtak alá egy 30 millió euró összegű szerződést.
Az EIB csoport (a bank és az Európai Beruházási Alap) tavaly összesen 80,3 milliárd euró hitelt helyezett ki, ez az összeg nagyjából megfelel a kiemelkedően magas 2009-es szintnek.

Jön a Széchenyi-kártya-program

Nagy Márton szerint a július elsején induló Széchenyi-kártya-újraindítási program segítségével fenntartható lesz a magyarországi hiteldinamika.

Százhatvanezer óvszert osztanak szét, de minek?

A tokiói olimpián hiába kapnak a versenyzők óvszert, ha a résztvevőknek minden szükségtelen fizikai kontaktust kerülniük kell.

Dubajban nyomoz a német adócsalók után a berlini kormány

A Olaf Scholz vásárolt egy CD-lemezt, amely állítólag hosszasan sorolja a német állampolgárok Dubajban rejtegetett vagyonát.

Ronaldo milliárdokkal lejjebb taszította a kóla értékét

A sztárfocista kiállása a vízivás mellett komoly veszteséget okozott a Coca Colának.
Világgazdaság Piactér