BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hatnyelvű vendégváró

Három Bács-Kiskun, illetve Csongrád megyei kistérség idegenforgalmi szakértői és önkormányzati vezetői vitatták meg a turizmus dél-alföldi esélyeit. Egyöntetű összegzésük az volt: összefogással nagyobb lehet a siker.

Ópusztaszeren a nemzeti emlékpark és a skanzen, Bugacon a hamisítatlan pusztai romantika, Kiskunmajsán pedig a termál- és gyógyvíz vonzza a turistákat. Az idegenforgalom ugyanakkor -- legalábbis a statisztikák tükrében -- 2000-ben alulmúlja a tavalyit. A KSH első féléves adatai 4,5 százalékkal kevesebb vendégről (összesen 91 063-an voltak) tanúskodnak, és 7,5 százalékkal csökkent a szállodában töltött vendégéjszakák száma (213 229) -- ismertette Pap Mária, a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság marketingigazgatóságának menedzsere. A csökkenés Csongrádban a legnagyobb -- ez talán még a délszláv helyzet feszültségeivel függ össze.

A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság az idén rendelkezésére bocsátott 80 millió forintos turisztikai célelőirányzatból kilencvennél is több pályázatot részesített támogatásban, három sajátos célra juttatva pénzt: rendezvényekre, marketingre és falusi-vízi turizmusra. Jövőre -- erről Nyitray András országgyűlési képviselő, a bizottság alelnöke tájékoztatta a Világgazdaságot -- az ideinél legalább öt-hatszorta több pénz áll majd rendelkezésre hasonló célokra. Ez azt jelenti, hogy akár egymilliárdos fejlesztés is megvalósulhat, hiszen a támogatás előfeltétele a saját erő.

A térségbe irányuló idegenforgalmat több tematikus kiadvánnyal igyekeznek föllendíteni, az egyik az újabban egyre divatosabb aktív, a másik pedig a családi üdülések lehetőségeit ismerteti hat nyelven -- amelyek között a németen és az angolon kívül mára ott az olasz, a holland, a lengyel és a szlovák is. A legutóbbi idők érdekes fejleménye, hogy Bács-Kiskunban a franciák, Békésben pedig a szlovákok száma nőtt meg. Egyébként továbbra is az osztrákok és németek vannak a legtöbben.

Egy-egy tájnak a helyi sajátosságok adják az igazi vonzerejét, Kiskunmajsának például a termál- és a gyógyvíz. Szikora Gyula, a Jonathermál Rt. elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta: a város egyre jelentősebb bevételi forrása a turizmus; a fürdő melletti üdülőfalu már 450 házat számlál. Ha nem is mindegyik vendég kerül be a KSH-jelentésekbe, Majsán évi 100 ezer vendégéjszakával kalkulálnak, és a fürdő látogatóinak száma eléri a negyedmilliót. Mindez folyamatos fejlesztést igényel -- az idén a társaság 200 milliós invesztícióval gyógyászati részleget és konferenciatermet épít. Tavaly az árbevétel 140 millió forint volt, az idén 180 millió, jövőre pedig várhatóan 250 millió lesz.

Egyetértés alakult ki arról, hogy az ágazat a mainál sokkal több állami forrást érdemelne (Ausztriában az idegenforgalmi bevételek egyharmadát országreklámra költik, kétharmadát visszaforgatják az üzletbe). A Gazdasági Minisztérium jövőre az idei 6-tal szemben 25 milliárdot fordít a turizmusra. A kistérségi szakemberek és az önkormányzati vezetők üdvözlik ezt: a jövőjük múlik rajta.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.