Ismét növeli kiadásait az USA

A globális katonai erőfeszítéseket elemezve az IISS mindenekelőtt az ENSZ békefenntartó műveleteit vizsgálja, és megállapítja, hogy a világszervezet rendre túl ambiciózus terveket határoz meg, amelyekhez a későbbiekben nem rendel megfelelő katonai erőt. A megfelelő erőket a tagállamok nem bocsátják rendelkezésre megfelelő létszámban és felszereltségben, jóllehet a békefenntartásnak már van jól meghatározott elmélete.



A NATO két fontos térsége közül az USA 6,5 százalékkal növelte katonai kiadásait 1995 óta, a szövetség európai államaiban viszont ugyanezen idő alatt 2 százalékkal csökkent ez az összeg. Az IISS ennek alapján kétségbe vonja, hogy az Európai Unió képes lesz-e 60 ezer fős önálló erő kiállítására, amint azt a tavaly decemberi helsinki csúcstalálkozón elhatározták. Az unió védelmi minisztereinek decemberben Nizzában esedékes találkozóján dől majd el, megvalósulhat-e a közös ütőerő 2003-ig való létrehozatalának terve. Bizonytalanná teszi a dolgot, hogy az európai tagállamokban lassan halad a haderőreform, emellett nincs meg az akarat a közös ütőerőhöz szükséges költségvetési források koncentrálására.



A stratégiai rakétavédelmi rendszer telepítésére vonatkozó döntést az USA 2001 elejére halasztotta, hogy azt már az új amerikai elnök hozhassa meg. A washingtoni hadügyminisztérium készül egy olyan rendszer 2007-es telepítésére, amely a legközvetlenebbnek tartott, észak-koreai fenyegetés elhárítására irányul. A terv költsége a Pentagon mostani becslése szerint a kezdeti, földi telepítésű, száz elfogórakétás rendszer kiépítése esetén 20 év alatt 26 milliárd dollárra rúghat. A két elnökjelölt közül Al Gore inkább az oroszokkal és az európai szövetségesekkel egyeztetve járna el, hogy minimalizálja az érvényben lévő ABM-szerződésre háruló veszélyeket. George W. Bush ezzel szemben a hidegháború maradványának -- és mint ilyet félredobandónak -- tartja az ABM-egyezményt. A politikus szerint a helyett a technológia által megengedett leghatásosabb rendszert kell telepíteni, esetleg olyan típusokkal felszerelve, amelyek még a felszálló ágban fogják el az ellenséges rakétákat. Bármelyik variáns is váljék valóra, a műszaki kihívások óriásiak lesznek -- véli az IISS.



Oroszország kapcsán a jelentés kiemeli, hogy Moszkva változtat a stratégiai atomcsapatoknak nyújtott eddigi preferenciák rendszerén, és a jövőben több forrást juttat hagyományos erőinek fenntartására és fejesztésére.

Globális éves katonai helyzetjelentés az IISS-től Az Egyesült Államok kormánya ismét többet költ védelmi célokra, Európában viszont -- Nagy-Britannia kivételével -- tovább csökkennek az ilyen rendeltetéssel elköltött összegek -- hangoztatja a londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) most közzétett éves jelentésében. A tanulmány szerint világ minden fontosabb térségében megfigyelhető valamilyen doktrínaváltás, ami mindenütt a gazdasági lehetőségekkel összhangban megy végbe. Munkatársunktól-->