Keletebbre tart a bérmunka
Magyarországon ma mintegy 2000 vállalkozás működik a bérmunkapiacon, ezen belül azonban 350 adja a bérmunkaexport több mint 80 százalékát. Zömmel gép- és könnyűipari cégekről van szó. Szaporodik azon itthoni vállalkozások száma, amelyek tőlünk keletebbre végeztetnek bérmunkát. A passzív bérmunka dinamizmusa augusztusban is folytatódott, az előzetes adatoknak megfelelően. Ugyanez vonatkozik az aktív bérmunkára is -- tudtuk meg Lajtos Gyulánétól, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetőjétől. (A GM adatai szerint az év első hét hónapjában az aktív bérmunka 8,9, a passzív pedig 65,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.) Habár a passzív bérmunka az aktívénál jóval erőteljesebb dinamikát produkál, az előbbi jelentősége nagyságrendekkel még mindig meghaladja az utóbbiét.
Egy, a Kopint Datorg által -- a GM felkérésére -- készített felmérés szerint a passzív bérmunka forgalma nagyobb, mint ami a statisztikákban tükröződik. Gyakori ugyanis, hogy a gyártató (külföldi) cég továbbviszi az alapanyagot egy másik országba, majd a készterméket már onnan, Magyarország megkerülésével szállíttatja vissza.
A passzív bérmunka dinamizmusára eltérőek a magyarázatok. Hamar Judit, a Kopint Datorg tudományos munkatársa szerint nem a bérköltségek játszanak abban szerepet, hogy magyarországi cégek mind gyakrabban bérmunkáztatnak például Romániában. Adatai szerint ugyanis ma is ugyanakkora a különbség a román és a magyar bérek között, mint tíz éve. Ugyanakkor egy minapi finnországi nemzetközi tanácskozáson a franciák a bérköltséggel magyarázták a bérmunkáztatás keletebbre tolódását.
A Bőr- és Cipőipari Egyesülés igazgatója, Várszegi Árpád szerint pedig a külföldi megrendelők máris számolnak azzal, hogy az EU-csatlakozást követően nálunk is emelkedhetnek a bérek, s akkor tőlünk keletebbre keresnek üzleti partnert.
A passzív bérmunka térnyerésében Hamar Judit szerint komoly szerepet játszik az, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni Magyarországon a bérmunkavégzésre, ugyanis mind összetettebbé válik ez a tevékenység, s azok, akik erre képesek, inkább saját vállalkozásokba fognak. Erre jó példa a ruházati ipar, mondta. Lajtos Gyuláné arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre jellemzőbb módon Magyarországon végzik az értékesebb munkafolyamatokat feltételező, nagyobb hozzáadott értéket képviselő bérmunka-tevékenységet, keletebbre az egyszerűbb bérmunkáztatás kerül.
A nálunk megtelepedett multinacionális cégek között van olyan, amely úgy növeli magyarországi bérmunkáztatását, hogy közben azon belül több munkafolyamatot a szomszédos országokban végeztet el. A magyar cégek számára azonban gyakran súlyos -- anyagi -- nehézségekbe ütközik a külföldi bérmunkáztatás. Várszegi Árpád szerint ugyanis az alulfinanszírozott cégek számára egyelőre kemény diónak tűnik egy esetleges kelet-európai gyáralapítás. Persze vannak rá példák, hogy hazai vállalatok a környező országokban dolgoztatnak bérmunkában. Az MSC Marc Kft. például Csehországban végeztet passzív bérmunkát -- mondta érdeklődésünkre Doktorné Németh Margit gazdasági vezető. A felsőrészkészítés hazai szűkös kapacitása miatt kerestek országhatáron kívüli megoldást. Hasonlóan a Sabaria Siesta Kft.-hez, a szombathelyi cég már több éve dolgoztat bérmunkában Ukrajnában -- tudtuk meg Kocsis Lászlóné főkönyvelőtől. Az idén mintegy százezer pár cipő felsőrészét csináltatják Ukrajnában, s ma már a minőséggel és az árral is elégedettek.
Az Unicon Ruházati és Szolgáltató Rt. elnök-vezérigazgatója, Hatos Istvánné kiemelte, bíznak abban, hogy az itteni szakmai kultúra színvonala biztosíték lehet arra, hogy megrendelőiket nem veszítik el. A cég mindenesetre tervezi azt is, hogy gyárat vesz Romániában. A helykeresés, a tárgyalások már megkezdődtek, de konkrétumról még nem tudott beszámolni. A békéscsabai társaság erőfeszítéseket tesz azért is, hogy saját kollekcióival tudjon megjelenni a nyugat-európai országokban. Ez irányú próbálkozásaik már voltak, az arra költött pénzt hosszú távú befektetésnek szánják.
H. É.--N. V. Zs.
