Követendő néhány EU-tag gyakorlata

Ausztria csak három területen tűnik ki, viszont hátul kullog a csúcstechnikához tartozó szabadalmak egy lakosra jutó számában vagy a kockázati tőke GDP-hez mért arányában. Ugyanez áll a gyorsan növekvő, tőzsdén jegyzett cégek részvényeinek összértékére, ugyancsak a GDP-hez képest.

Németországban ez az utóbbi arány 3,7 százalék, kissé több az átlagnál, Görögországban pedig 17,5 százalék. Összesítésben Németország vezet, az átlagosnál jobban teljesít Nagy-Britannia, amelyet Franciaország követ.

"Azt várjuk az új kutatási és műszaki fejlesztési tanácstól, hogy a kormány számára világossá teszi: vagy lényegesen több pénzt ad kutatásra, mint a koalíció 2003. évi költségvetési tervében szereplő 5 milliárd schilling, vagy végleg lemond arról a kinyilvánított céljáról, hogy 2005-ig 2,5 százalékot költ innovációra" -- idézi a Der Standard Lorentz Fritzet, az osztrák gyáriparosok szövetségének a főtitkárát. Szerinte, mint az a sajtóértekezletén elhangzott, 25 milliárd schillingre van szükség ehhez, a jelenlegi tempó nem elég. Fritz szerint egész Európa mozgásban van, csak Ausztria vesződik a költségvetés kiegyensúlyozásával.

A Der Standard szerint vigasztaló, hogy jó a kis- és középvállalatok innovációs teljesítménye nyugati szomszédunknál, az ilyen nagyságú cégek 60 százalékáról lehet ezt elmondani, ennél csak az írek állnak jobban. Fritz azt várja a pénzügyminisztertől, hoy a feláldozott adómentes befektetési kedvezmény révén szerzett költségvetési bevételtöbblet negyedét holland mintára fordítsa továbbképzésre. Húszszázalékos továbbképzési adómentesség az elkövetkező években egy-két milliárddal csapódna le a költségvetésben. A szövetség képzési szóvivője, Gerhard Riemer a"jó fejek" politikáját követelte. Ennek fő eleme az egyetemi reform. A tandíj bevezetése ezt meggyorsítaná. Nem lehetne tovább tűrni a lógást az egyetemeken.