Lassan nőnek a saját bevételek

A következő kétévi büdzsé tervezete szerint a helyhatóságok a központi költségvetésből 2001-ben 766 milliárd forintot, 2002-ben pedig 845 milliárdot kapnának. Ez jövőre 12,6, a következő évben pedig 10,3 százalékos növekedést jelent. A központi forrásokat és a saját bevételeket együttesen tekintve az önkormányzati szféra 2001-ben várhatóan 1670 milliárd forinttal gazdálkodhat, ami 10 százalékkal nagyobb az idei összegnél. 2002-ben további 96 milliárd forinttal, azaz összességében 6 százalékkal emelkednének a források. A számok mutatják, hogy a központi költségvetés is azzal számol: az önkormányzatok saját bevételei várhatóan egyre kisebb mértékben növekednek.



A Pénzügyminisztérium szakembereinek előzetes számításai szerint 2001-ben összességében 178 milliárd forintos intézményi működési bevétellel számolhat az önkormányzati szféra, ami 106 százalékkal több az ideinél. A következő évet 181,5 milliárd forintos előirányzattal tervezték, tehát a növekedés mindössze 2 százalékos. A legdinamikusabban továbbra is a helyi adók nőnek. Jövőre a számítások szerint az ideinél 21 százalékkal többet, 229 milliárd forintot szedhetnek be a helyhatóságok. 2002-re viszont 248 milliárd forintot, azaz mintegy 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak. A helyi adókon belül a legjelentősebb -- 87 százalékos -- az iparűzési adó aránya, amiből jövőre a számítások szerint 199 milliárd, a következő évben pedig 216 milliárd forint folyik majd be. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek viszont nominálértékben is csökkennek: 2001-ben 95,6 milliárd, 2002-ben pedig 84 milliárd forint várható. A gázközművagyonból összességében várható 61 milliárd forintból 10-10 milliárdos bevételt számoltak 2001-ben, illetve 2002-ben. A csökkenő összeg jelzi, hogy nagyobbrészt elfogyott az önkormányzatok privatizálható vagyona.



A saját bevételek évről évre kisebb mértékben emelkednek, így az önkormányzatok egyre inkább függnek a központi költségvetéstől -- fejtette ki a Világgazdaságnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A helyi adókból -- ezen belül is az iparűzésiből -- a nagyobb települések szednek be jelentősebb összeget. Az ország önkormányzatainak kétharmadánál, mintegy 2000-nél azonban elhanyagolható a helyi adók aránya. A nagyobb településeken viszont a helyben maradó személyi jövedelemadó 5 százalékra csökkentése miatt szűkültek be jelentősen a saját források. Mivel a helyi bevételek egy részét is -- teljes állami finanszírozás híján -- a kötelező önkormányzati feladatokra kell fordítani, így egyre kevésbé tudnak fejlesztésekbe fogni azok a települések, amelyek nem kapnak állami támogatást. Azzal azonban, hogy a helyhatóságok csak a kötelező feladatok végrehajtói, s források híján nem tudnak érdemi döntéseket hozni, az önkormányzati alapjogok sérülnek -- állítja a TÖOSZ főtitkára.



A kormány egyre több olyan feladatot testál az önkormányzatokra, amelyeknek finanszírozása nem biztosított -- mondta lapunknak Pap János, a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnöke. A normatívák 9,2 százalékkal emelkednek, ám ez aligha fedezi az oktatás, a szociális ellátás és egyéb területeken jelentkező többletfeladatok költségeit, illetve a béremeléseket. A szociális segélyezettek száma is -- a munkanélküli-segély időtartamának csökkenésével párhuzamosan -- 2001-ben nő majd meg. A költségvetés tervezete szerint a dologi kiadások sem 2001-ben, sem 2002-ben nem emelkednének. Az alelnök rámutatott: a többletkiadásokat a települések nem tudják saját erőből fedezni. A helyi adók nagyságrendje a legtöbb helyen elérte a lakosság fizető- és tűrőképességének felső határát. Egyre kevesebb az értékesíthető önkormányzati vagyon, így a települések többsége arra kényszerül, hogy a gázközművagyonból származó bevételből fedezze az állam helyett költségeiket, s így végleg rákényszerülnek a még megmaradt fejlesztési források felélésére.

Az érdekképviseletek szerint erősödik a függés a központi költségvetéstől Az önkormányzatok jövőre összességében 1670 milliárd forinttal gazdálkodhatnának, ami 10 százalékkal nagyobb az idei összegnél, 2002-ben pedig 6 százalékkal nőnének a források. Ezen belül az állami támogatások nagyobb, a helyhatóságok saját bevételei viszont várhatóan kisebb mértékben emelkednek. Önkormányzati szakértők szerint a szabadon felhasználható saját források csökkenő ütemű növekedése szűkíti a helyhatóságok autonómiáját. Munkatársainktól-->