Mindent a fontra tesznek fel

A jó gazdasági konjunktúra által is támogatott Munkáspárttal rivalizálva -- erős politikai ellenszélben -- kell önmagukat a közvéleménnyel elfogadtatniuk a brit konzervatívoknak. A párt vezetője, William Hague kijelentette, hogy kormányra kerülésük esetén többet tennének a leromlott belvárosokért, az elszegényedő vidéki körzetekért, megerősítenék a rendőrséget, a postai szolgálatot és az egészségügyet. Ez utóbbi kapcsán a párt visszatérően hangoztatja, hogy az ellátásban való részvételhez meg kell nyitni az utat a magánszféra előtt.

A párt vezető politikusai által adott árnyékkormány "pénzügyminisztere" követelte, hogy törvényi garanciákkal is támasszák alá a gazdasági stabilitást. Michael Portillo sürgette a jegybank önállóságának kiterjesztését, egyúttal az intézmény fokozottabb parlamenti felügyeletét. Egyúttal szorgalmazta egy különbizottság felállítását, amelynek meg kellene akadályoznia, hogy a kormány manipulálni tudjon a pénzügyi adatokkal. A javaslat szerint ilyen gazdasági tanácsadó testületnek kellene programokat kidolgoznia a költségvetési többletek felhasználására, illetve a hiányok kezelésére. Portillo támadta az eurót, a közösség egészére egyeségesen alkalmazott monetáris politikát és a -- véleménye szerint -- felelősséggel senkinek sem tartozó Európai Központi Bankot.

A párt vezetését egyes aktivisták figyelmeztették, nehogy a kívülállók számára a kiváltságok védelmezőjeként tűnjék fel az elfogadandó program. John Major korábbi miniszterelnök kijelentette, hogy a konzervatívoknak nyitniuk kell a hátrányos helyzetűek, a "prosperitáson kívül rekedtek" felé. Kommentátorok éppen e figyelmeztetésekkel magyarázzák Hague szokatlan érzékenységét a szociális problémák iránt.

Közvélemény-kutatások szerint a toryk azonban még mindig képtelenek valódi tőkét kovácsolni a blokád kapcsán a Munkáspárt körül kialakult bizalmi válságból. A megkérdezettek többsége, 39 százaléka még ma is Tony Blair miniszterelnök pártjára adná szavazatát, ráadásul az elpártolók fele is inkább a liberálisok-demokraták felé fordulna. Ezenkívül a kormányfő személyes népszerűsége még az üzemanyagválság után is 10 százalékkal meghaladja a konzervatív párt vezéréét, William Hague-ét.