Protokollmentes együttműködés

A visegrádi együttműködés a kilencvenes évek elején kezdődött. A frissen rendszerváltoztató országok -- Csehszlovákia, Lengyel- és Magyarország -- vezető politikusai szükségét érezték egyfajta laza regionális tömörülés megalakításának a közös euroatlanti törekvések kölcsönös támogatására. A történelmi emlékezet szerint az együttműködés ötlete Václav Havel akkori csehszlovák elnöktől származott. Antall József miniszterelnök volt az, aki az 1335-ben megtartott visegrádi királytalálkozó hagyományához visszanyúlva a Dunakanyarban álló várat javasolta az első találkozó színhelyéül; jól kalkulált, ha azt tervezte, hogy a kooperáció viselni fogja az első konferenciának otthont adó település nevét (habár a kivételesen cudar téli hóvihar kis híján meghiúsította az egész találkozót).



Amikor 1991. február 15-én megtartották az első -- akkor még -- hármas találkozót, a közép-európai térséget hatalmi vákuum jellemezte. Felbomlóban volt a Varsói Szerződés és a KGST, de még létezett a Szovjetunió. A NATO csak parlamenti közgyűlésének képviselői szintjén mutatott óvatos érdeklődést a térség iránt, az Európai Közösség pedig akkoriban kezdte meg az első tárgyalásokat a társult státus megadásáról. Mára Cseh-, Lengyel- és Magyarország a NATO tagja, e három ország egyben úgynevezett "első körös" az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokon. Szlovákiát szintén meghívta az EU a felvételi tárgyalások megkezdésére, Pozsony esélyesnek tartja magát a NATO-tagságra is.



A historizálástól sem mentes visegrádi együttműködés akkor kapott gellert, amikor Csehszlovákia 1993. január elsejével két államra bomlott. Václav Klaus akkori cseh miniszterelnök, akinek sikerült Nyugaton elhitetnie, hogy országa az "éltanuló" -- s talán maga is elhitte ezt --, nem akart "sleppet cipelve" menetelni a Nyugat felé. Szlovákia új erős embere, Vladimír Meciar kormányfő pedig nem igazán osztotta a visegrádi értékeket, inkább kelet felé orientálódott.



Menteni a mentendőt, a gazdasági kapcsolatok ápolására, pontosabban a vámjellegű és vámon kívüli kereskedelmi akadályok kölcsönös és fokozatos lebontására a négy visegrádi ország megalakította a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulást (CEFTA). Erre néhány nappal a cseh--szlovák szétválás előtt került sor. Azóta ehhez az ideológiamentes képződményhez csatlakozott Szlovénia, Románia és Bulgária; bejelentette hasonló szándékát Horvátország is.



Magát a visegrádi együttműködést tavaly májusban újították fel Pozsonyban. Azóta a kormányfői találkozókat egyfajta protokollmentesség jellemzi. Ami nem akadálya annak, hogy döntéseket hozzanak. Így tavaly ősszel -- egy szintén informális találkozón -- határozták el a Visegrádi Nemzetközi Alap létrehozását, amely a négy tagállam állampolgárainak kölcsönösen jobb megértését szolgálja. Egyenlő arányban a négyek összesen egymillió eurót adtak össze, amelynek minden évben a kisebbik felét pályázatok útján kiosztják, az alapot pedig folyamatosan föltöltik. Pályázni olyan tudományos, kutatási, oktatási, kulturális, ifjúsági és határ menti együttműködési programokkal lehet, amelyekben mind a négy résztvevő érintett, és elősegíti az európai integrálódást.



Az első kiírásra 236 pályázat érkezett, aminek teljesítése 9 millió eurót igényelne, vagyis hússzorosan múlná felül a most kiosztható keretet. A pályáztatás feltétele a nemzetközi szokásoknak megfelelően az, hogy az alap csak a felét biztosítja a projekt költségeinek, a másik felét önrészként a pályázónak kell állnia.



Kialakult a visegrádi együttműködésen belül a védelmi miniszterek rendszeres fóruma is, elsősorban Szlovákia NATO-tagságának elősegítésére. Pozsony ugyanakkor hadiipari kooperációt is szorgalmaz.



Sz. H.

A cseh fürdővárosban találkoznak a visegrádiak miniszterelnökei Nem hivatalos találkozót tartanak ma Karlovy Varyban a visegrádi csoport kormányfői: a cseh Milos Zeman, a lengyel Jerzy Buzek, a magyar Orbán Viktor és a szlovák Mikulás Dzurinda. Felmérik a másfél éve felújított együttműködés eredményeit, tájékozódnak a Visegrádi Nemzetközi Alaphoz benyújtott pályázatokról, és kötetlen megbeszélést folytatnak. Prágai MTI-jelentés szerint minden bizonnyal szóba kerülnek a jugoszláviai fejlemények. VG-HÁTTÉR-->