Hogy a szavazásra jogosult cseh lakosságnak csak a harmada vett részt már a választások első fordulójában is, annak két különböző oka van. A Lidové Noviny kommentátora szerint a szenátussal szemben azt fejezi ki a választói érdektelenség, hogy a többség előtt inkább a parlament képviselőházának van tekintélye, a szenátusnak kevésbé. Az utóbbi az alsóház "tehetetlenebb másolatának" tűnik, ezért a parlamenti képviselő-választás az "igazi", és nem a szenátori. A szenátus csak azzal javíthat reputációján, ha nagyobb hatáskört vív ki magának -- ellenkező esetben jobb, ha feloszlik.
Ám amíg a csekély választói részvétel a szenátus számára vereség, addig a regionális képviselet esetében inkább a szokatlan, új dologgal szembeni idegenkedés nyilvánul meg benne. Az emberek egyelőre nem tudják, mit kezdjenek a cseh politikai életbe megkésve, a rendszerváltás után tizenegy évvel belépő, még homályos fogalommal: a regionális önkormányzattal. Időre van szükség, hogy kiderüljön, hol helyezkedik el a lakosság új, regionális képviselete az államigazgatási és a helyhatósági szint között.
Amiben egyetértés tapasztalható a különböző pártokból kikerült regionális képviselők között: bárkivel hajlandók koalícióra lépni, csak a kommunistákkal nem. A leghevesebb vita éppen a körül robbant ki, hogy állítólag Miroslav Grebenícek, a kommunista párt (KSCM) és Milos Zeman, a kormányzó szociáldemokraták (CSSD) elnöke egy éjszakai megbeszélésen esetleges regionális koalíciókban és egymás szenátorjelöltjeinek támogatásában állapodtak volna meg a két forduló között. A CTK már példákat is tudni vélt erre az együttműködésre, többek között Teplicét említette. A két pártelnök azonban cáfolta a hírt. Zeman állítja, hogy csak "konzultációról" volt szó. Grebenícek is hangsúlyozta, hogy egyik párt sem fog "a központból" diktálni.
Zeman önmagát hibáztatja azért, hogy nem sikerült pártja választóit mozgósítani. Zdenek Skromach frakcióvezető szerint a miniszterelnöknek az a kijelentése sem volt szerencsés, hogy "kötelező a részvétel a választásokon".