Januártól tízszázalékos tejdrágulás

Literenként 79 forintra emelnék az úgynevezett extraminőségű tej állami minőségi támogatást is tartalmazó, jövő évi felvásárlási irányárát a gazdálkodók az idei 65 forintról -- értesült lapunk. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: a több mint 20 százalékos növelést az önköltség drasztikus emelkedése indokolja. A termelési kiadások 60 százalékát képviselő takarmányárak egy év alatt legalább 40 százalékkal nőttek, nem beszélve az egyéb költségtényezők drágulásáról -- tette hozzá.



A titkár szerint jövőre tetemes állatállomány- és termeléscsökkenés lesz, ha a termelők a magasabb felvásárlási árakat nem kapják meg. A KSH statisztikájára hivatkozva kifogásolta, hogy az idei év első kilenc hónapjában csupán 3 forinttal nőttek a tejfelvásárlási árak a tavalyi 59,4 forintos átlagárhoz képest, miközben a fogyasztói tejárak az elmúlt évi 98 forintról 120-ra (vagyis 22 forinttal) emelkedtek 2000 szeptemberére. Ez azt jelenti, hogy a tejipar a fogyasztói árak növekedéséből gyakorlatilag semmit sem juttatott vissza az állattartóknak -- érvelt Tóth.



Értelmezhetetlennek és megvalósíthatatlannak nevezte ugyanakkor a 79 forintos tejtermelői javaslatot Kiss Pál István, a Nutricia Kft. ügyvezető igazgatója. Kérdésünkre közölte: a telfelvásárlási árak 20 százalékos növelését nem bírná el a belpiac. Emellett a jelentős drágulás megadályozná az éves tejfelesleg exportját, és teret engedne a tejtermékimportnak is. Ezért a tejipar Kiss Pál István szerint ma azt tervezi, hogy -- figyelembe véve az egyéb költségek növekedését is -- minimum 10 százalékkal emeli a tejárakat 2001 januárjától. Ehhez igazódóan a nettó (vagyis állami támogatást nem tartalmazó) tejfelvásárlási irányárak is 10 százalék körüli mértékben, literenként 65-66 forintra nőnének. (Az idei, 65 forintos irányár 4,5 forint állami támogatást tartalmaz, tehát 61,50 forintos nettó árnak felel meg).



A tejipar tavaly valóban csak 6-7 százalékkal emelte a tejfelvásárlási árakat, a megelőző években viszont 20 százalék feletti növeléseket hajtott végre -- mondta az ügyvezető igazgató. Hozzátette: a belpiacot az elmúlt két évben is az irányár szabályozta, amit a feldolgozók megfizettek a gazdáknak. Szerinte az értékesítési árban rejlő haszon egy részéhez jut csak hozzá a tejipar, a többin egyéb piaci szereplők osztoznak. Ennek ellenére a cégek az idén a termelőknél lényegesen nagyobb szerepet vállaltak a piaci zavarok elhárításában (vagyis többet fizettek be az ágazati szereplőket tömörítő terméktanács intervenciós kasszájába).



Tejpiaci szakértők szerint a jelentős véleményeltérések miatt patthelyzet alakulhat ki a most kezdődő ágazati ártárgyalásokon. Jövőre az FVM-nek is alig lesz lehetősége az érdemi beavatkozásokra, mivel a tejpiaci pénzeket is tartalmazó piacra jutási támogatási kassza jelentősen, 48 milliárdról 37 milliárd forintra csökken. E keretet ráadásul mintegy 20 milliárdos idei támogatási determináció is terheli majd, vagyis az agrártárcának 17 milliárdos mozgástere marad. A valószínűsíthető forráshiányt tükrözi, hogy ennek 40 százalékát az állami minőségi tejtámogatás vinné el, ha az FVM az idei 4,5 forintos literenkénti hozzájárulást fenntartaná.

Patthelyzet lehet az ágazati ártárgyalásokon Januártól legalább 10 százalékkal növekszik a tejtermékek fogyasztói ára -- tudtuk meg. A közeljövőben kezdődő ágazati ártárgyalásokon ugyanakkor patthelyzet alakulhat ki, mivel a tejipari cégek szerint az állattartók irreálisan nagy, minimum 20 százalékos felvásárlásiár-emelést akarnak elérni. Az FVM-nek jövőre alig lesz érdemi lehetősége a piacszabályozásra a forráshiány miatt. Hazafi László-->