Kétmilliárdos borvám a kukorica miatt

Nem tárgyal tovább az Európai Bizottság az új magyar--EU borkereskedelmi megállapodásról, amíg kukoricaügyben vita van a felek között -- erősítette meg értesüléseinket Szabó Sándor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. A bizottság komoly konfliktusként kezeli, hogy Magyarország a takarmánykukoricára exportstopot vezetett be -- tette hozzá.
A borkereskedelmi megállapodást -- illetve az ehhez kapcsolt bor- és szesz-eredetvédelmi egyezményt -- tegnap kellett volna parafálni, hogy az új szabályozás januártól életbe léphessen. A procedúra elmaradásával csaknem teljesen bizonyos, hogy a borra vonatkozó előírásokat 2001 elejétől nem lehet bevezetni.
Ez magyar szempontból azt jelenti, hogy az eddigi kereskedelmi kedvezmények a bornál megszűnnek, és az 1992-es állapotok lépnek életbe -- közölte Szabó. Eszerint a mára elért vámmentes magyar árukontingens -- legalábbis átmenetileg -- megszűnik, helyette az EU hektoliterenként 15 eurós vámot alkalmaz majd. A tervek szerint hazánk jövőre 415 ezer hektoliteres vámmentes kvótát kapott volna. Ennek kiesése mintegy 1,8 milliárd forintos vámteher-növekedést okozna a magyar borexportnál 2001-ben.
Magyarország szerint az EU a kukoricaügyet túlreagálja, mivel az nem olyan súlyú, hogy a kétoldalú kapcsolatokat alapvetően érintse -- mondta Szabó. A nézeteltérések tisztázására legközelebb november 24-én nyílik mód egy hivatalos konzultáción.
Szabó a borral kapcsolatban hozzátette: a kedvezményeket várhatóan jövőre visszamenőlegesen is érvényesíteni lehet majd, ha a kereskedelmi megállapodás a konfliktushelyzet megszűnésével életbe léphet.
Hazánk egyébként a tegnapi technikai egyeztetésen a súlyos hiányhelyzettel, illetve annak veszélyével magyarázta az Európai Bizottságnak a takarmánykukorica exportstopját -- tartalmazza a Külügyminisztérium közleménye. Tájékoztatója szerint Magyarország az exportstopot addig nem vonja vissza, amíg a "hiányhelyzet fennáll". Továbbra sincs ugyanakkor hivatalosan részletezett álláspont arról, hogy a hiányt hazánk milyen árumérleggel támasztja alá. Mint ismert, nemrégiben Tamás Károly, az FVM államtitkára, majd Torgyán József agrárminiszter 5-5,1 millió tonnás kukoricatermésről beszélt. Ez viszont Tamás korábbi álláspontja szerint félmillió tonnával meghaladja a hazai igényeket.
Amíg az FVM tényszerűen nem tudja kimutatni az áruhiányt, nem tartjuk indokoltnak a kiviteli stopot -- mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Szerinte 500-600 ezer tonnás exportárualap van az országban, ha a mezőgazdasági bizottságban e hét hétfőjén tett, 5,1 millió tonnás Torgyán-bejelentés az igaz. Deák Ferenc, a Magyar Parasztszövetség főtitkára pedig 600-700 ezer tonnás többletet valószínűsít az állatállomány csökkenése miatt. A súlyos helyzetet az jelentené, ha a "mendemondákban" szereplő, 4 millió tonnás termés igazolódna be, de akkor ezt be kellene ismernie a tárcának -- fogalmazott Tóth.
A titkár szerint az is vitatható, hogy az FVM konkrét időpont helyett határozatlan ideig hirdette meg a tilalmat. Emellett nem intézkedett arról, hogy a kereskedők a termelőkön is segítsenek, ha ők maguk "vis maiorra" hivatkozva elállhatnak hátrányos exportüzleteiktől a stop miatt -- érvelt a titkár.
Az FVM számaiból sem következik, hogy Magyarországon abszolút felesleg van -- mondta ugyanakkor Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Az esetleg kimutatható 250-300 ezer tonnás nettó többlet a statisztikai hibahatáron belül van -- tette hozzá.