Magyar gazdaság

Tízezerrel több építési engedély

Az év első kilenc hónapjában tízezerrel több építési engedélyt adtak ki, mint a múlt évben összesen. Szakértők szerint ebben a kormány lakáspolitikájának még csak közvetett hatása van. Ezt jelzi, hogy a lakáskeretnek (70 milliárd forintnak) még csak a fele fogyott el, és a bankok is inkább a saját, nem támogatott hitelkonstrukciójukból értékesítettek többet.

Szeptember végéig 42 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly az első három negyedévben. Vagyis az elmúlt kilenc hónapban tízezerrel több lakás építése kezdődhetett el, mint tavaly egész évben -- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. Vitathatatlan, hogy a kormány lakáspolitikájának szerepe van az építési kedv fellendülésében, de egyes szakértők szerint még csak közvetett. Az igazi hatás leghamarabb jövőre érezhető, hiszen a 8 százalékos kamatozású lakáshitelek folyósítása az építkezések utolsó fázisában kezdődik el.



Ezt jelzi az is, hogy a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő, lakáscélra felhasználható csaknem 70 milliárd forintos keretnek -- amelyből négymilliárd forintot a gazdasági tárcának utaltak át a bérlakásprogramra -- kilenc hónap alatt alig a fele, 32,1 milliárd forint fogyott el. Ennek az összegnek is csak egy részét folyósították a kedvezményes kamatkiegészítésére.



Október végéig a pénzintézetek kihelyezett lakáshitel-állománya országos szinten meghaladta az 50 milliárd forintot, ami csaknem ötszöröse a tavalyinak. Ennek az összegnek azonban csak alig a felét teszik ki a kiegészítő kamattámogatásos hitelek. A bankok még mindig többet értékesítenek saját kölcsönkonstrukcióikból. A Földhitel és Jelzálogbanknál a kiegészítő kamattámogatásos hitelek a szeptember--októberi beérkező kölcsönkérelmek 40 százalékát teszik ki -- tájékoztatta lapunkat Csomós József üzleti vezérigazgató-helyettes. Az OTP Bank szeptember végéig 21 ezer saját forrású támogatás nélküli és csak negyedennyi kiegészítő kamattámogatásos kölcsönt engedélyezett. Év végére a kihelyezett lakáshitel-állomány megközelítheti a 60-70 milliárd forintot, ami látványos növekedés a tavalyi 12 milliárddal szemben -- véli Csomós József. Jövőre még magasabb kölcsönkiáramlásra, akár 100 milliárd forint feletti összegre is lehet számítani, mivel a hitelfolyósításnak eltolt a hatása, illetve feltételezhető, hogy nem hagy alább az építési kedv sem. Csomós József szerint ez már megközelíti az egészséges állapotot, hiszen, ha a tendencia nem változik, akkor 10-15 év alatt a kinn lévő hitelállomány a 20 százalékát teheti ki. Az európai államokban ez az arány 40 százalék körüli.



A kormány lakáspolitikájának is szerepe van az építési engedélyek ugrásszerű növekedésében, de nem teljesen ennek köszönhető -- véli Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. A kilenc hónapból ugyanis a júliusi kormányrendelet óta -- amely bővítette azoknak a körét, akik kedvezményes kamatozással vehetnek fel lakáskölcsönt -- mindössze két teljes hónap telt el. Ennyi idő pedig kevés ahhoz, hogy ilyen mértékben növekedjen az építkezések száma. Egy jól működő gazdaságban természetes ennek az iparágnak a fellendülése, meg aztán a korábbi éveket várakozás jellemezte -- mondta Hegedűs József. Egyértelműen a kormány lakáspolitikájának tulajdonítja az építési kedv élénkülését Péter Gyula, a Lakáspolitikai Tanácsadó Testület elnöke. Úgy véli, az idén 26 ezer, jövőre pedig több mint 30 ezer új otthon épülhet. A mostani tendencia az 1995-öshöz hasonló, de azóta az átlagos lakások mérete nőtt, 85-ről 105 négyzetméterre. Kedvező tendencia az is, hogy a vállalkozói lakásépítés megindult -- mondta Péter Gyula.



Ezt alátámasztják a KSH adatai is, miszerint az összes lakásépítésen belül 13 százalék a vállalkozások által épített lakások száma. Ezzel együtt viszont nőtt az értékesítés céljára épített otthonok aránya is. A hitelfelvevőknek a 60 százaléka üzleti célra igényli a kölcsönt, és csak 40 százaléka az, aki így tudja megoldani lakásproblémáit -- derül ki a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. felméréséből. Ezt támasztja alá az is, hogy a használatba vett lakások és az új építési engedélyek száma közötti különbség nő. Tavaly 130 százalékkal több új lakás építése kezdődhetett el, mint amennyi befejeződött. Az idén ez az arány már több mint 230 százalék.


A lakáspolitika igazi hatása jövőre várható Az év első kilenc hónapjában tízezerrel több építési engedélyt adtak ki, mint a múlt évben összesen. Szakértők szerint ebben a kormány lakáspolitikájának még csak közvetett hatása van. Ezt jelzi, hogy a lakáskeretnek (70 milliárd forintnak) még csak a fele fogyott el, és a bankok is inkább a saját, nem támogatott hitelkonstrukciójukból értékesítettek többet. Boros Krisztina-->

Kapcsolódó cikkek