A bankokról, a kiskereskedelemről, az üzleti szolgáltatásokról ebben az összefüggésben nem esik annyi szó, mint a szoftverkészítésről vagy a géntechnikáról. Pedig az OECD tagállamaiban manapság a bruttó hazai termék 60-70 százalékát a szolgáltatás adja, amelynek sok ágazata a termelékenység gyors növekedéséről és gazdag újítási tevékenységről tesz tanúságot. A valóságban az üzleti kutató-fejlesztő tevékenység növekvő része szolgáltatócégekben folyik -- írja Dirk Pilat az OECD Observer című kiadványában.
Az ellentmondás abból ered, hogy még nem teljesen értjük, miként működnek a szolgáltatások. Például a feldolgozóiparban az innováció új, illetve javított terméket vagy technológiát alkalmaz. A szolgáltatásokban sem ismeretlen ez, de gyakrabban a szolgáltatás módjának, helyének vagy idejének módosításában nyilvánul meg. Például az elektronikus bankügylet a hagyományos szolgáltatást otthon és bármikor nyújtja. Az újítás nem kapcsolódik szükségszerűen a technika változásához. A szolgáltatócégek gyakran alkalmi újításhoz folyamodnak, például speciális, új üzleti megoldáshoz.
A tipikus szolgáltatási újításokat nehezebb kimutatni, mint a feldolgozóiparban. Ezen könnyítenek az új statisztikai eljárások. Ezek segítségével kiderítették, hogy például Franciaországban 1997-ben a tudásigényes szolgáltatásokban a cégek 55 százalékában alkalmaztak újítást, míg a feldolgozóipari cégek körében csak 45 százalékos ez az arány. A szolgáltatási k+f 1980-tól 1995-re az összes üzleti k+f 5 százalékáról 15-re nőtt. Ezen a területen a legnagyobb pénzeket a távközlés, a számítógép- és szoftverszolgáltatások fizetik ki. A szolgáltatószféra a korszerű technika nagy felhasználója is, sőt a legnagyobb az informatika és a távközlés területén. A pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a távközlési vállalatok az átlagos feldolgozóipari cégeknél intenzívebben használják az információtechnikát.
Az újítások eredményei lassan kezdenek megmutatkozni a termelékenység statisztikai adataiban is. A kiskereskedelem termelékenysége például lényegesen javult az információtechnika fejlődése következtében, főleg az árjelzés és a készletgazdálkodás területén. Az amerikai statisztikai hivatal arra az eredményre jutott, hogy a bankügyletek kényelmének számításával a bankok outputja 1977 és 1994 között nem 1,3, hanem 7,4 százalékkal nőtt évente. Az internet teszi lehetővé az e-kereskedelem megindulását. Megkönnyíti az információtechnika a vállalatok, a kutatók együttműködését is.
A szolgáltatószféra fejlődéséhez hozzájárul a liberalizálás. Korábban a szolgáltatások jelentős részét természetes monopóliumnak tartották, vagy a versenyt szociális okból károsnak. Kitűnt, hogy hasznosabb, ha lehetővé teszik a szabályozott versenyt ezeken a területeken, például a távközlésben vagy a személyszállításban.