A Kopint-Datorg kutatói az M5-ös autópálya hatásait vizsgálva már tavalyi -- első -- jelentésükben is rámutattak arra, hogy a sztráda csökkenti a munkanélküliséget. Az összefüggés nagyon egyszerű: működőtőke áramlik a létesítmény menti térségekbe, ez dinamizálja az ipart, amely több munkaerőt szív föl.
A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb adatai mindenben alátámasztják ez előzetes számításokat. A legsokatmondóbban Kiskunfélegyházán látszik az M5-ös hatása; 1996-ban 8,7, jelenleg pedig 6,8 százalék a munkanélküliség helyi szintje. Eközben Kiskunmajsán 11,2-ről 10,8 százalékra, Baján 11,8-ról 9,9 százalékra csökkent csupán az állástalansági ráta. Munkaügyi szakemberek megjegyzik: örvendetes, hogy jelentősen -- majdnem 10 százalékkal -- gyarapodott az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök által érintettek száma: valamilyen programban, amely a munkaerőpiacra vezet vissza, 4859-en vettek részt. A nyilvántartásban 3694 betöltésre váró állás szerepel jelenleg, kevesebb, mint egy éve.
A megye 9,2 százalékos átlaga 0,2 százalékkal jobb, mint a Dél-Alföldé (9,4), és össze sem hasonlítható a tiszántúli területekkel. Az is igaz ugyanakkor, hogy a legfejlettebb régiókban, a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon, illetve a Dunántúlon jobbak a mutatók.
Multinacionális cégek vezetői -- elsősorban Kecskeméten -- újabban annak a véleményüknek adnak hangot: egyre nehezebben találnak új munkaerőt, és az állástalanok nem mutatnak túlzott érdeklődést az általuk kínált lehetőségek iránt. Igaz, hogy a multik a magyar átlagnál magasabb bért fizetnek, ám ragaszkodnak az általuk megszabott minőségi követelményekhez: akadnak, akik ettől visszahőkölnek, és inkább valami mással foglalkoznak -- vagy éppen semmivel.