A likviditási válság azután robbant ki Törökországban, hogy több bankot kényszergondnokság alá helyeztek, némelyik esetében pedig bűnügyi vizsgálatot is indítottak -- emlékeztet az MTI. A pénzintézetek emiatt erősen korlátozni kezdték a bankközi hiteleket, és így a hitelintézetek egyre nagyobb mértékben voltak kénytelenek a jegybankhoz folyamodni refinanszírozási forrásokért. A jegybank devizatartalékai két hét alatt több mint 5 milliárd dollárral csökkentek. A felduzzadt készpénzkereslet kielégítése érdekében a jegybank több napon át repoaukciókat is tartott, mellyel megsértette az IMF-fel kötött készenléti hitelmegállapodást. Ahogy bejelentette ezek leállítását, az overnight kamatok pár nap alatt 160-ról 950 százalékra nőttek. A részvényárfolyamok két hét alatt 30 százalékot estek.
Köhler azonban üdvözölte az IMF-megállapodás rendelkezéseinek betartásáról született döntést, és javasolta a valutaalap igagzgatóságának, hogy juttasson pótlólagos forrásokat Törökországnak -- tudósít a Reuters. A finanszírozás formáját és nagyságát a hét végén Ankarába érkezett IMF-delegációval a törökök közösen fogják kidolgozni, de szakértők 2 és 4 milliárd dollár közötti összeget valószínűsítenek. A küldöttség a gazdasági reformok terén is segítséget nyújt majd, különös tekintettel a bankrendszerre. Török elemzők szerint a bizalom helyreállítása érdekében elsősorban a nagyobb átláthatóság megteremtésére van szükség.
Törökország azt is szeretné elérni, hogy a már meglévő megállapodás keretében az IMF hozza előre egy 600 millió dolláros kölcsönrészlet folyósítását. Bülent Ecevit miniszterelnök ígéretet kapott James Wolfensohn Világbank-elnöktől, hogy a bank felgyorsítja a Törökországnak nyújtandó, 1,028 milliárd dolláros elbírálását. Ecevit azt is bejelentette, hogy -- szintén az IMF-nek tett ígéretnek megfelelően -- hamarosan eladják a török távközlési monopólium 33,5 százalékát.