Budapestnek nincsenek tartalékai

Budapest gyakran emlegetett 100 milliárd forintos értékpapír-állománya nem tekinthető tartaléknak -- jelentette ki a Világgazdaságnak Atkári János. A főváros pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese elmondta: az önkormányzat bevételei nem egyenletesen folynak be. Azokat a pénzeket, amelyeket nem kell azonnal kifizetni a mintegy 250 intézmény működtetésére és a beruházásokra, a folyószámlánál jobban kamatozó értékpapírokba fektetik.
Az idén a 282 milliárd forinttal gazdálkodó főváros működési eredménye mintegy 20 milliárd forint -- ennyi az önkormányzat folyó bevételeinek és kiadásainak egyenlege. Ezzel szemben az idei fejlesztésekre 107 milliárd forintot terveztek. Ez csak a privatizációból, illetve a két évvel ezelőtti, 150 millió német márkás kötvénykibocsátásból származó egyszeri bevételek felhasználásával lehetséges. Ha ezt a pénzt -- a kormányzat egyre erősödő nyomására -- a város napi működtetésére költené az önkormányzat, felélné a beruházások forrását -- fejtette ki Atkári János. A főpolgármester-helyettes rámutatott: az Országgyűlés által az elmúlt héten elfogadott költségvetési módosító indítványok a jövő évtől kezdve 20 milliárd forintot vesznek el a fővárostól. Az önkormányzatnak így gyakorlatilag nem marad működési eredménye: bevételeiből csak a napi kiadásokat tudja majd fedezni. Mivel az engedélyokirattal rendelkező tervezett beruházásokat már nem mondhatja le az önkormányzat, a szakemberek számításai szerint két éven belül a városnak 13 milliárd forintos hiánya lesz -- állítja Atkári János.
Az év első tíz hónapját átfogó kimutatás szerint a költségvetési elszámolási számlán lévő pénzből 67,3 milliárd forintot fektetett be a főváros államkötvényekbe, illetve éven belüli lejáratú értékpapírokba. Még ebben az évben csaknem 23,3 milliárd jár le: ebből utalják át az intézményeknek azt az összeget, amely az idei működéshez kell, illetve ebből fizetik ki a fejlesztések ez évi számláit. Mintegy 44 milliárd forintnyi állampapír a következő három évben jár le, de a főváros hétéves fejlesztési tervének elfogadásakor a közgyűlés határozott arról is, hogy ezt a pénzt milyen beruházásokra szánja -- mondta a főpolgármester-helyettes.
Külön számlán kezeli az önkormányzat a 4-es metróra félretett 27 milliárd forintot, amelyet a közgyűlés döntése értelmében csak a metróépítésre költhet a város. Külön kezelik a 3,8 milliárdos lakásrehabilitációs keretet is.
Budapesten a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forint kellene a feltétlenül szükséges infrastrukturális beruházások megvalósításához -- a külső körutak, hidak, szennyvíztisztítók, csatornahálózatok, illetve két új metróvonal építéséhez és a tömegközlekedés fejlesztéséhez. Nagyságrendileg ekkora a városrehabilitáció forrásigénye is. A főpolgármester-helyettes elismeri: ma még valóban lassú a fővárosi beruházások előkészítése. Általában a tervezett források 60-80 százalékát átviszik a következő évre. Ha a közgyűlés úgy dönt, a még meg nem kezdett beruházásokra szánt összegeket át lehet csoportosítani. Számolni kell azonban azzal, hogy a fejlesztési tervből kihúzott elképzelésekre a későbbiekben jó ideig nem jut pénz -- reagált Atkári arra, hogy nem csak a kormánypárti képviselők, de a várost a szabad demokratákkal koalícióban irányító szocialisták is egyre gyakrabban emlegetik a fejlesztési források felhasználásának átgondolását.