Egyszeri agrárlökés az inflációnak

Egyszeri, vagyis nem folyamatos inflációs nyomást okoz majd Magyarországon az agrárium csatlakozása az európai uniós piachoz. Halmai Péter, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) professzora lapunknak elmondta: az agrárbeilleszkedés az árfolyamok és az árszínvonal lényeges átrendeződését okozza, de az egyszeri "átárazás" viszonylag mérsékelten hat majd a fogyasztói árindexre.
A mezőgazdasági indíttatású drágulást a közösségi agrárpolitika (CAP) átvétele alapozza meg. A CAP által szabályozott (befolyásolt) EU-s mezőgazdasági árak és a magyar árak közötti különbség ugyanis -- közeli csatlakozást feltételezve -- a belépéskor is megmarad. Halmai a SZIE 2003-as belépést modellező elemzéseit ismertetve közölte: az uniós tagság várhatóan a mezőgazdasági termelői reálárak 30 százalékos növekedését eredményezi a csatlakozás évében. Ennek következtében az élelmiszerek fogyasztói ára pusztán a belépés hatására 10-12 százalékkal emelkedhet, ami 2,9-3,5 százalékkal növelheti a fogyasztói árindexet.
Ha a csatlakozás évében 5 százalékos fogyasztói árindexet feltételezünk, a magyar agrárgazdasági adaptáció önmagában 8-8,7 százalékra növelheti annak mértékét -- mondta a professzor. Ilyen összefüggésben viszont figyelemre méltó, hogy az agrárcsatlakozás következtében az infláció másfélszer akkora lenne, mint egyébként -- tette hozzá.
E számítások pusztán a CAP átvételéből fakadó árnöveléseket mutatják, tehát például nem tartalmazzák azokat a drágító hatásokat, amelyeket az élelmiszergyártók egyéb várható költségnövekedései idézhetnek elő -- tudtuk meg. Jelentős áremelő tényező lenne az is, ha a csatlakozáskor tetemesen nőne az élelmiszer-kereskedelmi árrés. Ennek megakadályozására szakértők a belépésig elengedhetetlennek tartják a hazai versenyviszonyok további fejlesztését is.
Mérsékeltebb mezőgazdasági drágulással számol Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) nemrég menesztett főigazgatója. Az intézet 2003-as tagságra vonatkozó korábbi számításai szerint ugyanis az uniós agrárcsatlakozás miatt a mezőgazdasági árak 8-10 százalékkal emelkednének, ami az élelmiszerárakat 4-5, a teljes fogyasztói árindexet 1,5 százalékkal növelné. A belépéskor mindenképpen drágulás várható a gabonánál, a zöldség- és gyümölcsféléknél, illetve a marhahúsnál. Vélhetően nem lesz áremelkedés az olajnövényeknél, a tehéntejnél vagy a tojásnál. A hazai sertés- és baromfiárak pedig időszakonként már most magasabbak az EU-s áraknál -- mondta Udovecz.
A közelmúltban felgyorsult a hazai élelmiszerek drágulása, és a forint erősödött a gyengélkedő euróhoz viszonyítva, így csökkent az EU-s és a magyar agrárárak közötti differencia is. Az élelmiszerárak novemberben 12,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, miközben az infláció 10,6 százalékos volt. Mint lapunk cikkéből ismertté vált, az élelmiszer-ipari társaságok 2001 januárjától is drasztikus, 10-20 százalékos árnöveléseket helyeztek kilátásba (VG, 2000. december 8.). Varga Gyula, az AKII szakértője úgy fogalmazott: bár a drágulás most a fogyasztóknak kedvezőtlen lehet, a csatlakozáskor elkerülhetetlen árnövelések egy részét előre kiválthatja.
Torgyán József agrárminiszter a múlt hét végén a jövőre tervezett élelmiszer-drágulásokkal kapcsolatban egy szolnoki pártrendezvényen kijelentette: "Ahogy Magyarország egyre közelebb kerül az EU-tagsághoz, egyre kevésbé tudja magát függetleníteni az ottani árviszonyoktól." Szakértők ugyanakkor teljes képtelenségnek nevezték Torgyán vélekedését, mivel szerintük az utóbbi időszak áremelkedéseit nem az EU-s csatlakozás közelsége, hanem a piaci viszonyok változása kényszerítette ki. Többen egyébként éppen az árak részleges visszarendeződését vetítik előre, ha a következő években Magyarország az eddigieknél jobban ki tudja használni agrártermelési potenciálját. A belföldi kínálat árcsökkentő bővülését okozhatja az is, hogy 2002-től -- egy korábbi rossz magyar megállapodás következtében -- hazánk exporttámogatási lehetőségei gyakorlatilag "lenullázódnak" a Kereskedelmi Világszervezet szubvenciós korlátai miatt.
Ha a belépésig az árkülönbségek fokozatosan nem egyenlítődnek ki, a csatlakozáskor drasztikus élelmiszer-drágulást valószínűsít a Magyar Agrárkamara (MAK). Mészáros Gyula, a szervezet főtitkára kérdésünkre elmondta: a fogyasztói árak két év alatt megduplázódhatnak, ami a csatlakozás évében 60, a következőben 40 százalékos árkiegyenlítődést jelentene. E sokk drasztikusan, 20, illetve 10 százalékkal növelné az évenkénti nemzeti inflációt -- szögezte le.
Mészáros szerint nem kalkulál a magyar piac tényleges megnyitásával az, aki csak 5-10 százalék körüli drágulásra számít. Pusztán 350 milliárd forintos termelői árnövekedés származik majd például abból, hogy Magyarország átveszi az itteni piacinál magasabb EU-s intervenciós árakat. Ez pedig a MAK szerint önmagában is 25 százalék körüli élelmiszer-drágulást gerjesztene. A főtitkár hozzátette: osztrák szakértői elemzésekből kiderül, hogy ausztriai üzletemberek már ma a várható magyar árrobbanás előnyeinek kihasználására spekulálnak.
A kamara statisztikai adatokra hivatkozva megállapítja, hogy az EU-s tagországok többségében a csontos sertéshús csaknem kétszer, a fehér kenyér 2,5-4-szer, a cukor és a tej kétszer többe kerül, mint Magyarországon. Az unióban ugyanakkor nincs egységes piaci ár, vagyis az egyes államok árai eltérhetnek egymástól. Több esetben meghatározzák viszont a legkisebb termékárakat a már említett intervenciós árak, amelyek a piacszabályozási beavatkozások határát jelölik ki. Ilyenek működnek például a gabona-, a tej vagy a marhaágazatban.
A gabona esetében például az intervenciós ár kétszeresét tette ki a magyar piaci felvásárlási áraknak az elmúlt években. (A nálunk is árrobbanást hozó idei év átmenetileg eltüntette az árkülönbséget.) Udovecz úgy véli, hogy a gabonánál a magyar árelőnyből 15-20 százalék a csatlakozáskor is megmarad. Az EU-s és a magyar agrárárak közötti differenciát ugyanakkor az is csökkentheti, hogy az unió a CAP-reform keretében 2000-től az intervenciós árakat 15-20 százalékkal fokozatosan mérsékli. Minél később csatlakozna tehát Magyarország az EU-hoz, vélhetően annál kisebb belépési árkiegyenlítődés következne be. Halmai a SZIE szimulációs elemzései alapján elmondta: az Agenda 2000-ben rögzített reformintézkedések eredményeként a mezőgazdasági uniós reálárak várhatóan 10 százalékkal alacsonyabb lesznek 2013-ban a 2003-ra valószínűsíthetőhöz képest.