A Standard & Poor''s amerikai hitelminősítő intézet múlt héten minősítette fel Magyarország szuverén devizakötelezettségeit -- megerősítve ezzel második helyét a kelet-közép-európai térségben. Hazánkon kívül ugyanis csak Szlovéniát tartja nyilván mindhárom nagy intézet A kategóriás minősítéssel.
Az egykori jugoszláv tagköztársaság a Fitch IBCA, a Standard & Poor''s és a Moody''s skáláján is egy osztályzattal van feljebb, mint Magyarország. A két országon kívül csak Csehországnak van A kategóriás osztályzata, ezt a Moody''s-tól kapta. Lengyelország a besorolást tekintve ugyanott helyezkedik el, ahol hazánk volt fél évvel ezelőtt: mindhárom intézet a legmagasabb B kategóriában tartja nyilván. Szlovákia ettől jelentősen elmarad, Románia pedig erősen spekulatív fokozatokat tudhat magáének.
Tévhit, hogy a befektetői kategóriát most értük el -- mondja Pataki Sándor, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese. Ez ugyanis nem az A-val kezdődik, hanem három fokozattal lejjebb. Ez a Moody''s esetében Baa3, a másik két hitelminősítőnél pedig BBB--.
Eszerint tehát Magyarország már 1996-ban elérte a befektetői kategóriát -- hívja fel a figyelmet Pataki. Nem helyesek azok a kifejezések sem, mint az elsőrendű befektetési kategória, mert ilyen nincs. A mostani pozíciónk egyébként igen jónak tekinthető. A három intézet körülbelül hasonlóan értékeli a jövőre a monetáris unióhoz csatlakozó Görögországot is.
A hitelminősítői besorolások gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy nagyon sok pénzügyi intézmény, befektető tekinti egyfajta országkockázati kategóriának. Ezen intézményeknek a portfólió összeállításánál külső és saját maguk állította szabályoknak kell megfelelniük. Többek között szabályozva van az is, hogy a kihelyezett tőke mekkora részét fektethetik be egyes országkockázati szintek mellett. Minél feljebb van egy ország a rangsorban, tőkepiacai annál több potenciális befektető számára nyílnak meg. Ez komoly hatással lehet a kamatszintre is. A kisebb kockázattól alacsonyabb hozamot vár el a piac, ezért olcsóbban finanszírozhatók a vállalati beruházások, illetve a költségvetési hiány is.
Hogy Magyarországon bekövetkezett-e már a felminősítésből származó hozamcsökkenés, nehéz választ adni. A felminősítések napján többnyire más hatások is érik a piacokat, ezért nehéz kiszűrni, mekkora ebből az új kategória hatása. Ráadásul az új besorolást meglehetősen hosszú ceremónia előzi meg ("pozitív kilátás", "valószínű felminősítés céljából felülvizsgálat kezdeményezése" stb.), így az információ korábban beárazódhat. Mindenesetre a kamatszint csökkenése az adott napokon megfigyelhető volt.