Akkora önellentmondásba került a megszorításokkal riogató Surányi György, hogy az ég majdnem leszakadt
Különös kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet a napokban Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki újabban a Tisza Párt körül tűnt fel, a Forbes Money Summit konferenciáján azt mondta, hogy ha a jelenlegi kormány marad hatalmon április után, akkor nagy megszorítások jönnek Magyarországon. „Teljesen mindegy, hogy a megszorítást minek fogják hívni. Ha szilvás gombóc lesz a neve, akkor is megszorítás lesz” – fogalmazott. Sőt, Surányi György odáig ment, hogy szerinte már most is megszorítások vannak, mivel a bankadó és a kereskedelmi adó emelése is annak minősül. Persze azt is hozzátette, ha a Tisza Párt kerül kormányra, nem feltétlenül kellene megszorításokhoz folyamodnia, hiszen volna tere, hogy jelentősen hozzányúljon a költségvetéshez.
Surányi György téved: a jóléti kiadásokat növeli a kormány
Nem teljesen világos, hogy mi alapján állít ilyeneket a korábbi jegybankár. Egyrészt nagyságrendileg 500 milliárddal csökkennek az állam kamatkiadásai 2026-ban, ami érezhető könnyebbséget jelent majd a költségvetésnek.
Másrészt éppen ellenkezőleg, nem megszorításokról, hanem jóléti intézkedésről döntött az utóbbi hónapokban több ízben is a kormány. A két-három gyermekes anyák szja-mentessége, a fegyverpénz vagy a családi adókedvezmény megduplázása nagyságrendileg 1300 milliárd forinttal emeli a magyar lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, emiatt a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében is úgy számol, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai tovább emelkedhetnek. És még nem beszéltünk arról, hogy több olyan intézkedés lehet a kormány tarsolyában, amelyekről eddig nem kommunikált a kormány. Elég csak megemlíteni a 14. havi nyugdíjat is, amit Lázár János Kaposváron belengetett, és amit később Orbán Viktor miniszterelnök is megerősített.
Surányi állítása már csak azért sem állja meg a helyét, mert a magyar költségvetés hiánya még mindig 4 százalék fölött van, ami nem éppen arra vall, hogy túlságosan szigorú lenne a fiskális politika. Tavaly ráadásul 4,9 százalékos volt a GDP-arányos hiány, ami az 5. legmagasabb volt az Európai Unióban.
Korábban pont ő volt, aki sokkterápiát alkalmazott
A legérdekesebb mégis az MNB korábbi elnökének okfejtésében, hogy az anticiklikus gazdaságpolitika hiányát veti a kormány szemére, azaz szerinte külső kereslet híján jobban kellene támogatnia a gazdasági növekedést, mint 2021-ben, amikor erősebb volt a külső kereslet. Tehát arra utal, hogy még több hitelt kellene felvenni.
Mindez különösen hangzik annak a szájából, hogy aki Bokros Lajos expénzügyminiszterrel karöltve gyakorlatilag egy klasszikus sokkterápiát alkalmazott korábban.
1995-ben a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb életszínvonal-romlása következett be Magyarországon, egy év alatt több 12 százalékkal csökkent a fizetések vásárlóértéke, aminek hatására bezuhant a termelékenységi ráta. Sokat elárul Surányi gondolkodásmódjáról, hogy mit nevez megszorításoknak. Szerinte a 2022-es bankadó és a kiskereskedelmi adó megemelése annak minősül, bárhogy is nevezi a kormány. Érdekes viszont, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány megszorításai során rendszeresen kerülte a kifejezést és helyette a jobban hangzó „kiigazításról” beszélt.
Ez a kiigazítás fájdalmas és elkerülhetetlen
– mondta meglehetősen megértően a 2006-os Gyurcsány-csomagról, miután az akkori miniszterelnök az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után súlyos megszorításokat jelentett be az elszálló költségetési hiány miatt. Ennek jegyében:
- az áfakulcs 15 százalékról 20 százalékra,
- a gáz és a távhő ára 30-40 százalékkal emelkedett,
- befagyasztották a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket,
- továbbá több utazási kedvezményt is szűkítettek.
De a korábbi jegybankelnök akkor is kiigazításról beszélt, amikor 2010-ben, későbbi visszaemlékezésében elismerte, hogy „a 2006-ot követő kiigazítás szerkezete kifejezetten hátrányosan érintette az üzleti szektort, illetve a növekedési kilátásokat”.
A Tisza Párt tanácsadója mostanában Surányi
Surányi azon baloldali közgazdászok közé tartozik, akik az utóbbi időben a Tisza Párt környékén feltűntek. A Rákosmenti Tisza-szigeteknél júliusban lépett fel, ahol közel két és fél órás előadása során hosszan válaszolt a jelenlévők kérdéseire is.
Surányi itt ismerte el, hogy a Tisza Párt tanácsadója, és rendszeresen beszél a vezetőkkel.
Azonban nem hazudtolta meg magát, az előadás egy pontján arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést meg lehet majd kérdőjelezni. Ő maga is tudja, hogy ez veszélyes – ahogy fogalmaz, „meleg dolog” –, ezért nem tanácsolja, hogy ezzel kezdjék, de egy idő után el kell törölni. De ő volt az, aki nemrégiben a 13. havi nyugdíjat kritizálta, amire szerinte semmi szükség nincsen.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
