BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Növekvő teher a büdzsén

November végéig az engedélyezett 27 milliárd forint kedvezményes kamatozású lakáshitelnek ténylegesen csak az egyharmadát folyósították a bankok. Az államnak mindössze 784,7 millióval kellett kiegészítenie az összeget. A lakáskeret idei 16 milliárd forintos maradványára várhatóan az önkormányzatok pályázhatnak.

Várhatóan 16 milliárd forint nem fogy el a Pénzügyminisztérium (PM) kezelésében lévő lakáscélú előirányzatból -- tudtuk meg a tárcánál. A tervek szerint év végéig összesen 54 milliárdot használnak fel a 70 milliárd forintos keretből. Azért, hogy lakáscélra fordítható pénz ne vesszen el, a kormány várhatóan a jövő héten úgy dönt, a maradványt átcsoportosítják a gazdasági tárcának -- értesült a Világgazdaság. Ebből az összegből bérlakásprogramra, tömbrehabilitációra és nyugdíjasház-építési programra pályázhatnak majd az önkormányzatok.
A lakáskeretből november végéig mindössze 784,7 millió forintot fordítottak kiegészítő és általános kamattámogatásra. A bankok ugyanakkor háromszor ekkora támogatási igényű kölcsönt (27 milliárd forint kedvezményes lakáshitelt) engedélyeztek a múlt hónap végéig.
A nyolcszázalékos kamatozású kölcsönhöz ugyanis az állam átlagosan 5 százalékos kiegészítést ad. Vagyis a 27 milliárd forint hitel támogatási igénye 1,85 milliárd forint. Ezzel szemben eddig csupán 784,7 millióval egészítette ki a PM a bankok lakáshiteleit.
Azért csak az egyharmadát folyósították eddig a kölcsönnek, mert legalább két év kell ahhoz, hogy egy új lakás felépüljön -- mondta Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. A pénzintézetek több részletben folyósítják a kölcsönöket, és ilyen ütemben kapják az állami kiegészítést is -- tette hozzá. Így még nem érződhet a hitelfelvétel költségvetési hatása. Jövőre várhatóan jobban megterheli majd az állami kasszát -- mondta.
Amennyiben az infláció nem csökken jelentősen, és a következő egy-két évben is tíz százalék körül marad, akkor a kamattámogatás jelen értéke a teljes hitel 30-40 százalékát teszi majd ki. A következő egy-két évben tehát 9 milliárd forintjába kerül majd az államnak a mostani kedvezményes hitel -- figyelmeztetett Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elősorban a tehetősebbek építenek új lakást, azok, akiknek eddig is megoldott volt a lakhatásuk. Ezért Hegedűs József szerint a 9 milliárd forint kifizetése szociálisan nem indokolt. A kormány otthonteremtési programja saját retorikájával sem egyezik. A fiatalok -- a kabinet lakáspolitikájának elsődleges célpontjai -- 90 százaléka használt lakást vásárol, ahhoz pedig nem jár a kedvezményes kölcsön. A 40-50 évesek építkeznek elsősorban, tehát más generáció járt jól, mint akit a retorikában megcéloztak. A kormány nem a lakáshoz jutást, hanem a lakásépítési ipart támogatja -- véli Hegedűs. Nem szerencsés valamennyi támogatási forrást az új lakások kialakítására fordítani. A célul kitűzött évi 35-40 ezer új lakás felépítése éppen ezért szerinte inkább az építőipari lobbi, és nem egy átgondolt lakáspolitika célja. Varga Dénes ezzel szemben úgy látja: az új lakások mennyisége az ingatlanállomány értéke szempontjából nem közömbös. Természetesen a meglévő lakások felújításának megélénkülése mellett képzelhető el, hogy ezzel jelentős minőségi változás is bekövetkezik az ingatlanpiacon.
Az idén várhatóan 21-22 ezer új otthonba költöznek majd be lakók. Az építési engedélyekből pedig számítások szerint 41 ezret adnak majd ki az év végéig. Varga Dénes úgy számol, hogy 35-36 ezer lakás biztosan felépül, ebből 21-22 ezer a kormány kedvezményes lakáshitelének segítségével.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.