Várhatóan 16 milliárd forint nem fogy el a Pénzügyminisztérium (PM) kezelésében lévő lakáscélú előirányzatból -- tudtuk meg a tárcánál. A tervek szerint év végéig összesen 54 milliárdot használnak fel a 70 milliárd forintos keretből. Azért, hogy lakáscélra fordítható pénz ne vesszen el, a kormány várhatóan a jövő héten úgy dönt, a maradványt átcsoportosítják a gazdasági tárcának -- értesült a Világgazdaság. Ebből az összegből bérlakásprogramra, tömbrehabilitációra és nyugdíjasház-építési programra pályázhatnak majd az önkormányzatok.
A lakáskeretből november végéig mindössze 784,7 millió forintot fordítottak kiegészítő és általános kamattámogatásra. A bankok ugyanakkor háromszor ekkora támogatási igényű kölcsönt (27 milliárd forint kedvezményes lakáshitelt) engedélyeztek a múlt hónap végéig.
A nyolcszázalékos kamatozású kölcsönhöz ugyanis az állam átlagosan 5 százalékos kiegészítést ad. Vagyis a 27 milliárd forint hitel támogatási igénye 1,85 milliárd forint. Ezzel szemben eddig csupán 784,7 millióval egészítette ki a PM a bankok lakáshiteleit.
Azért csak az egyharmadát folyósították eddig a kölcsönnek, mert legalább két év kell ahhoz, hogy egy új lakás felépüljön -- mondta Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. A pénzintézetek több részletben folyósítják a kölcsönöket, és ilyen ütemben kapják az állami kiegészítést is -- tette hozzá. Így még nem érződhet a hitelfelvétel költségvetési hatása. Jövőre várhatóan jobban megterheli majd az állami kasszát -- mondta.
Amennyiben az infláció nem csökken jelentősen, és a következő egy-két évben is tíz százalék körül marad, akkor a kamattámogatás jelen értéke a teljes hitel 30-40 százalékát teszi majd ki. A következő egy-két évben tehát 9 milliárd forintjába kerül majd az államnak a mostani kedvezményes hitel -- figyelmeztetett Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elősorban a tehetősebbek építenek új lakást, azok, akiknek eddig is megoldott volt a lakhatásuk. Ezért Hegedűs József szerint a 9 milliárd forint kifizetése szociálisan nem indokolt. A kormány otthonteremtési programja saját retorikájával sem egyezik. A fiatalok -- a kabinet lakáspolitikájának elsődleges célpontjai -- 90 százaléka használt lakást vásárol, ahhoz pedig nem jár a kedvezményes kölcsön. A 40-50 évesek építkeznek elsősorban, tehát más generáció járt jól, mint akit a retorikában megcéloztak. A kormány nem a lakáshoz jutást, hanem a lakásépítési ipart támogatja -- véli Hegedűs. Nem szerencsés valamennyi támogatási forrást az új lakások kialakítására fordítani. A célul kitűzött évi 35-40 ezer új lakás felépítése éppen ezért szerinte inkább az építőipari lobbi, és nem egy átgondolt lakáspolitika célja. Varga Dénes ezzel szemben úgy látja: az új lakások mennyisége az ingatlanállomány értéke szempontjából nem közömbös. Természetesen a meglévő lakások felújításának megélénkülése mellett képzelhető el, hogy ezzel jelentős minőségi változás is bekövetkezik az ingatlanpiacon.
Az idén várhatóan 21-22 ezer új otthonba költöznek majd be lakók. Az építési engedélyekből pedig számítások szerint 41 ezret adnak majd ki az év végéig. Varga Dénes úgy számol, hogy 35-36 ezer lakás biztosan felépül, ebből 21-22 ezer a kormány kedvezményes lakáshitelének segítségével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.