A január elsején érvénybe lépő törvénymódosítás az egyes liechtensteini bankok feladatává és felelősségévé teszi, hogy ne kerüljön a számláikra bűnözésből származó pénz. A jogszabályt a világ 11 vezető hitelintézetének egy októberben megfogalmazott ajánlása alapján dolgozták ki, amely a pénzmosás meghiúsítására tartalmaz utalásokat. Egy osztrák ügyész máris vizsgálatokat kezdett azon vádak nyomán, hogy a miniállamban -- ahol több bank van, mint pékség -- menedékre talál a kelet-európai maffiózók és a latin-amerikai drogbárók vagyona. Hét személy ellen nyomozást indítottak, két bírót pedig eljárási szabálytalanságok vádjával vizsgálnak.
Az OECD korábban egy harmincöt adóparadicsomot tartalmazó feketelistára helyezte Liechtensteint, a szervezet keretében működő pénzmosásellenes szakcsoport (FATF - Financial Action Task Force) azonban utólag kijelentette, hogy a hercegség jelentős előrehaladást ért el a banki gyakorlat korrekciójában. Az FATF elé eredetileg a "megnevezni és megszégyeníteni" célt állították. A csoport összeállított egy szűkebb, 15 államot vagy földrajzi egységet tartalmazó listát, amelyből hétnek a kormányzata máris hozott szigorító jogszabályokat, a többiek pedig kilátásba helyeztek hasonló lépéseket.
A feketelista közzététele önmagában is nagy felzúdulást váltott ki, mert olyan államok is szerepeltek rajta, mint Izrael és Oroszország. Izrael először tiltakozott, később azonban elfogadta legfőbb szövetségesének, az Egyesült Államoknak a bírálatát, és korrekciós jogszabályokat alkotott. A Washingtonban megfogalmazott kritikák szerint az orosz maffia igyekezett hatalmas összegeket Izrael közbeiktatásával tisztára mosni. Franciaország és Nagy-Britannia szintén kiveszi részét az adóparadicsomok elleni fellépésből. Párizs a Monacóra, London viszont a Csatorna-, Bermuda-, Bahama-, illetve Kajmán-szigetekre gyakorol nyomást.