Tovább inflálódnak a bérek

Az év első tíz hónapjában a nominális bruttó átlagkeresetek 13 százalékkal nőttek. A nettó keresetek ettől elmaradva, 11 százalékos növekedést mutatnak. A reálkeresetek 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor.
A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai a növekvő infláció következtében kisebb keresetemelkedést mutatnak, mint egy hónappal korábban. Január--szeptemberben még 1,4 százalékkal értek többet a keresetek az előző év azonos időszakához képest. Mivel novemberben a közösségi és versenyszektorban egyaránt elmaradt a bérkorrekció, további csökkenés valószínű. Ez a tizenegyedik hónapban tovább növekvő fogyasztói árindexből következik.
A reálkereset-emelkedés most már kizárólag a versenyszektorban figyelhető meg. A nettó átlagkereset-növekedés ugyanis a költségvetési szférában már elinflálódott. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak ebben a szférában 0,8 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el.
Az első tíz hónapban a költségvetési szférán belül csupán a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók könyvelhettek el 10 százaléknál nagyobb keresetemelkedést. Ez azonban kizárólag az év közepi egyszeri kompenzáció következménye. Az októberi fizetés ugyanis az egészségügyi dolgozók körében ugyanúgy kisebb reálértékű a tavalyinál, mint a többi közösségi ágban. A reálkeresetek csökkenése egy dinamikusan, éves szinten várhatóan 5,3 százalékkal növekvő gazdaságban következett be.
Érdekesség, hogy a kereseti statisztika 13 százalékos bérnövekedési üteme nem áll összhangban a költségvetés szja-bevételeinek csaknem 21 százalékos dinamikájával -- hívja fel a figyelmet Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője. A különbségre nehéz magyarázatot találni. A bruttó keresetek és az szja-bevételek közötti eltérés egy részét indokolhatja az adórendszer progresszivitása, illetve az inflációhoz nem igazított jövedelemsávok. Egy másik lehetséges ok a megfigyeltek körében kereshető. A KSH bérstatisztikája nem fedi le az egyéni, illetve kisvállalkozásokat. Bár nem valószínű, elvileg elképzelhető, hogy ebben a körben nőttek jobban a bérek, vagy javult az adómorál -- mondja Forián.
Könnyen lehet, hogy ezek a magyarázatok nem elégségesek a különbség indoklására. Ez azt jelentené, hogy a kereseti statisztikánál kimutatottnál nagyobb az az adat, amely makrogazdasági szempontból releváns.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél a megfigyelt időszakban 2,719 millió ember állt alkalmazásban. Ez pontosan egy százalékkal több, mint az 1999-es év első tíz hónapjában.