Tavaly az év első tizenegy hónapjában 3,93 milliárd eurós külkereskedelmi mérleghiány halmozódott fel. Ez csaknem 1,5 milliárd euróval több, mint az 1999-es időarányos deficit. A csaknem négymilliárdos hiányhoz a november hónap 431 millió euróval járult hozzá.
A deficit igen nagy külkereskedelmi dinamika mellett alakult ki. Euróban számolva az import 42, az export 34 százalékkal haladta meg a tizenkét hónappal korábbi értéket. A nyolc százalékpontos ütemkülönbség 2000-ben a legnagyobbnak számít.
Abban is fordulat történt, hogy míg korábban a külkereskedelmi mérleg deficitnövekménye teljes egészében az energiaár-emelkedés számlájára volt írható, addig január--november viszonylatban ez a tényező már "csak" 70 százalékát magyarázza a romlásnak.
A romló tendencia a keresztárfolyam-mozgásra érzéketlen volumenmutató alakulásában is észrevehető. Az utóbbi hónapok magas importdinamikája oda vezetett, hogy az éves átlagos importvolumen-növekedés utolérte az export mennyiségének bővülését. Jelenleg mindkét mutató 21 százalékon áll, korábban rendszeresen 2-3 százalékpontnyi "előnye" volt a kivitelnek.
Jelentős változás figyelhető meg a vámstatisztikai terület aktivitásában is. Miközben a vámszabad területek külkereskedelmi dinamikája 40-41 százalékra csökkent, addig a vámbelföldi forgalom ugrásszerűen növekedett. 1999-ben ez utóbbi megfigyelési körben export még csupán 7 százalékos volt a növekedés, tavaly az év első tizenegy hónapjában már 30 százalékot mért a statisztika.
Az elemzőket finoman szólva nem hozták lázba a most megjelent adatok. A külkereskedelmi mérleg szaldója, illetve a fizetési mérleg áruegyenlege közötti különbség ugyanis olyan nagy, hogy a gazdaság áruforgalmi teljesítménye gyakorlatilag értékelhetetlen. Mivel a fizetési mérleg adatai mögött legalább bizonyosan pénzmozgás áll, érdemes inkább azon keresztül megítélni a külkeresedelem alakulását -- véli Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg informativitása erősen megkérdőjelezhető. Egyelőre úgy tűnik, még csak előre jelző szerepe sincs, és a pénzforgalom adatait nem támasztják alá.
Lapunk által megkérdezett szakértők úgy vélik, a két mérleg egyenlege közötti több mint egymilliárd eurós különbség messze meghaladja a tolerálható szintet. Ebben az esetben az adatszolgáltatók felelőssége is felmerül, hiszen ezt az ellentmondást értelmezni kellene -- mondják az elemzők. Információink szerint a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank között voltak egyeztetések az ügyben, de ezek eredmény nélkül zárultak.
A külkeresedelmi egyenleg novemberi állapota alapján már biztosnak mondható, hogy a 2000. év hiánya jóval túllépi majd a négymilliárd eurót.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.