BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Főként a Malév okoz nehézséget

Elképzelhető, hogy a közlekedési fejezetet is előre hozzák a csatlakozási tárgyalásokon, bár ennek esélyéről megoszlanak a vélemények. Ha a svéd elnökség hivatalos terveinek megfelelően az uniós bővítési stratégiában jelzett második fél év helyett már az idei év első hat hónapja során sikerül érdemi haladást elérni a magyar szempontból az egyik legtöbb problémától terhelt témában, akkor főleg a vízi és a közúti közlekedés szabályozása terén van esély előrelépésre. A légügy és a vasút nehezebb témának ígérkezik.

A közelmúltban Brüsszelben tartott szakértői jellegű technikai konzultáció eredményei alapján úgy tűnik, hogy a vízi és a közúti közlekedés területén már a júniusig tartó svéd elnökség idején el lehet jutni az ideiglenes megállapodásig -- fejtette ki lapunknak Kazatsay Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Ezeket a témákat a jelek szerint magyar és uniós részről is képesek végigtárgyalni a következő hónapok során, ha rendelkezésre áll majd valamennyi, a helyzetértékeléshez szükséges információ.
Hazánk a vízi közlekedésben egyetlen derogációs igényt jelzett, a folyami hajók leselejtezésével kapcsolatban. Ennek két aspektusa fontos a tárgyalások jelenlegi állásánál. Egyrészt létezik egy formai vita a felek között a cserélendő hajók finanszírozásához támogatást nyújtó hajózási alap kialakításával kapcsolatban. Ilyen alap ma létezik ugyan Nyugat-Európában, de 2003-tól befagyasztják, hazánk pedig az EU gyakorlatát kívánja követni. Kazatsay Zoltán szerint ezt a vitát viszonylag hamar meg lehet oldani.
Ennél nagyobb távolság van ma még a másik aspektus esetében, vagyis azon előírással kapcsolatban, amely a rajnai hálózaton minden újonnan forgalomba állított folyami hajó esetében megköveteli egy régi hajó leselejtezését. Hazánk itt fenntartja 2004 végéig szóló derogációs igényét, egyebek közt arra hivatkozva, hogy a rajnai hálózatban közlekedő magyar hajók összesített hajótérfogata kevesebb, mint egy százaléka az itt működő összkapacitásnak. A jelek szerint az Európai Bizottság érti a magyar érveket, és nem is tekinti teljesen elvetendőnek a kérést, de még nem foglal állást hivatalosan. A helyettes államtitkár szerint van esély, hogy ez az ügy hazánk számára pozitívan oldódik meg.
A közúti közlekedésben Magyarország többek között a kabotázsforgalom (azaz az országon belüli szállítások) piacának teljes liberalizálása alól kért átmeneti felmentést 2006 végéig. Ez a kérés a jelenlegi helyzet alapján érvényesíthetőnek is látszik, hiszen az unió is érdekelt egyfajta átmenetben saját piacának megnyitását illetően.
Szintén 2006 végéig tartó átmeneti mentességet kért hazánk a maximális tengelyterhelést meghaladó össztömegű gépjárművekre kivetett különadó fenntartásának céljával. Itt a legutóbbi egyeztetésen sikerült eloszlatni egy félreértést: az úthálózat felújítását nem ebből a bevételből igyekszik megoldani hazánk (hiszen az államnak évente csupán néhány száz millió forint bevétele születik ebből). Ez inkább a túlsúlyos járműveket büntető díj, emellett nincs szó a hazai és a külföldi versenytársak közti megkülönböztetésről sem. Itt is további adatokat kell még szolgáltatnia a magyar félnek -- nem utolsósorban az útfelújítási programokról -- annak érdekében, hogy a téma egyértelműen rendezhető legyen.
A közúti közlekedést érintő harmadik magyar derogációs igény a fuvarozók adókedvezményének fenntartását célozza. Itt sikerült tisztázni, hogy ez a kérelem voltaképpen csak a 25 tonnánál nagyobb tengelyterhelésű járművek esetében merül fel, de ezeknél is el tudja érni hazánk az EU-ban előírt minimális adószint 60-65 százalékát (jelenleg 50 százalék alatti az arány). Itt is további információkat kért a bizottság, de Kazatsay Zoltán szerint van esély a megegyezésre.
A közlekedési fejezet legnehezebb témáiban azonban aligha várható gyors előrelépés a közeljövőben. A vasúti pályakapacitások diszkriminációmentes elosztása esetében 2006 végéig kért átmeneti felmentés esetében elképzelhető egy olyan megoldás, hogy azokon az útvonalakon teremtenek lehetőséget a külföldi versenytársaknak is, ahol a MÁV nem tudja egyedül teljesen kihasználni a kapacitásokat.
Még nehezebbnek tűnik a helyzet a légitársaságok szabad útvonalhoz jutása terén. Itt Magyarország 2005 végéig kért derogációt, s mivel a Malév privatizációja a közelmúltban sikertelennek bizonyult, továbbra is úgy tűnik, hogy a magyar légitársaságot rendkívül hátrányosan érintené a szabad verseny. Orbán Viktor kormányfő a napokban svédországi látogatásán olyan szellemben nyilatkozott, hogy e téren ragaszkodik az átmenethez Magyarország. "Minden más ügyről tudjuk, hogyan szeretnénk megoldani... De nem látom, mi lehet a magyar légügyi javaslat. Ez jelenleg nagy nehézséget okoz nekem" -- idézte a miniszterelnök szavait a Reuters.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.