Gondban a jogalkalmazó

A jogbiztonság látja kárát, a befektetői érdekek sérülnek, ha egy ország törvényhozása a bürokráciát, a napi célokat igyekszik kiszolgálni -- hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi szekciójának csütörtöki tanácskozásán, amelyen a törvénykezés nemegyszer hibás, jogalkalmazónak és jogkövetőnek egyaránt gondot okozó "technikáit" bírálták a szakemberek. Törő András ügyvéd utalt arra: a rendszerváltás óta évente átlagosan 150 törvényt hoz a parlament. Ezek harmada nemzetközi szerződések becikkelyezése, harmada meglévő törvények módosítása, ugyanennyire tehető az új, magas szintű jogszabályok aránya.
A módosítások körében új keletű, ám a jogalkalmazást igencsak nehezítő gyakorlat, hogy az éves költségvetési szabályozásban megannyi más törvényt is megváltoztatnak. Terjedőben van, hogy némely fontos, sokakat érintő módosulást elrejt egy-egy látszólag szűkebb kört érintő jogszabály. Törő András példaként említette a hitelintézeti törvényt. Módosítása értelmében januártól a kölcsön pénzintézeti vállalkozás, amelyről kevesen tudnak, pedig egyebek közt adóügyi, büntetőjogi vonzata van.
A szakemberek helytelennek tartják, hogy szinte évente változnak az adóügyi eljárási szabályok. Jogbizonytalanságot előidéző, különösen az üzleti életben ártó lehetőség, hogy a jogerős adóhatósági határozat az ötéves elévülési időn belül "felülellenőrizhető" és megváltoztatható.
A jogharmonizáció következményeként mind több az idegen elem jogunkban, ami önmagában még nem lenne baj. Annál inkább az, hogy olykor a kívánatos átdolgozás nélkül "egy az egyben" veszünk át meghatározásokat, sőt szabályokat -- hangzott a kritika, egyebek közt a kereskedelmi ügynöki törvény kapcsán.
A jogalkalmazást hátráltatja, hogy manapság késedelmesen vagy egyáltalán nem gondoskodnak sok törvény végrehajtásáról. Ám az sem segítség, ha a végrehajtást szolgáló kormányrendelet olyan újdonságokat tartalmaz, melyeknek nyoma nincs a törvényben.