Inflálódnak a bérek

Az év első tizenegy hónapjában a nominális bruttó átlagkeresetek 13,2 százalékkal nőttek. A nettó keresetek ettől elmaradva, 11,1 százalékos növekedést mutatnak. A reálkeresetek 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor.
A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai a novemberben tetőző infláció mellett az októberinél nagyobb nominális, de azzal megegyező reálkereset-emelkedést mutatnak. Ez arra utalhat, hogy novemberben minimális bérkorrekció következhetett be. Az adatokat alaposabban vizsgálva azonban megállapítható, hogy a versenyszférában kismértékben csökkent a nominális bérkiáramlás üteme, és a mostani adat elsősorban a szociális ellátásban dolgozók egyszeri keresetkiegészítésének következménye.
Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a reálkereset-emelkedés most már kizárólag a versenyszektorban figyelhető meg. A nettó nominális átlagkereset-növekedés ugyanis a költségvetési szférában már elinflálódott. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak itt 1,1 százalékos nettó reálkereset-csökkenést szenvedtek el. A reálkeresetek csökkenése egy dinamikusan, éves szinten várhatóan 5,3 százalékkal növekvő gazdaságban következett be.
Érdekesség, hogy a kereseti statisztika 13 százalékos bérnövekedési üteme nem áll összhangban a költségvetés személyi jövedelemadó-bevételeinek csaknem 21 százalékos dinamikájával. A különbségre nehéz magyarázatot találni. A bruttó keresetek és az szja-bevételek közötti eltérés egy részét indokolhatja az adórendszer progresszivitása, illetve az inflációhoz nem igazított jövedelemsávok. Egy másik lehetséges ok a megfigyeltek körében kereshető. A KSH bérstatisztikája nem fedi le az egyéni, illetve kisvállalkozásokat. Bár nem valószínű, elvileg elképzelhető, hogy ebben a körben nőttek jobban a bérek, vagy javult az adómorál.
Könnyen lehet, hogy ezek a magyarázatok nem elégségesek a különbség magyarázatára. Ez azt jelentené, hogy a kereseti statisztikánál kimutatottnál nagyobb az az adat, amely makrogazdasági szempontból releváns.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél a megfigyelt időszakban átlagosan 2,72 millió ember állt alkalmazásban. Ez pontosan egy százalékkal több, mint az 1999-es év első tizenegy hónapjában.