Magyarország elképesztően lekörözte Európát a minimálbérben, uniós bíróság tette erre a pecsétet
A Liga Szakszervezetek üdvözli az Európai Unió Bírósága 2025. november 11-i döntését, amely megerősítette a megfelelő minimálbérről szóló EU-irányelv érvényességét. Az Európai Unió Bírósága az irányelv szövegében két rendelkezést semmisített meg, egyrészt azon kritériumok felsorolását, amelyeket a törvényben előírt minimálbérrel rendelkező tagállamoknak figyelembe kell venniük e bérek meghatározásakor és frissítésekor, valamint azt a szabályt, amely megakadályozza, hogy e béreket automatikus indexáláskor csökkentsék.

Ugyanakkor a bíróság megerősítette a kollektív tárgyalások előmozdításával kapcsolatos összes intézkedést, beleértve a tagállamok azon kötelezettségét, hogy cselekvési terveket készítsenek a kollektív tárgyalások lefedettségének növelése érdekében, és megerősítette azt az elvet, hogy a minimálbérek a bruttó mediánbér 60 százalékában vagy a bruttó átlagbér 50 százalékos mértékében legyenek meghatározva.
A Liga Szakszervezetek szükségesnek látja hangsúlyozni, hogy Magyarország az elsők között lépett azon hat ország alkotta körbe, amely országok a nemzeti jogrendjükbe illesztették az európai irányelvet a 2024 novemberéig szabott határidőben.
Erről az európai minimálbér-irányelvnek megfelelő jogszabály, a 394/2024. (XII. 12.) Kormányrendelet (a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról) tanúskodik.
Ezért a magyar szakszervezeteknek, így a Liga Szakszervezeteknek már a hazai jogszabály az irányadó. A Liga Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy az irányelv alapján született rendeletben foglaltak a leginkább hátrányos helyzetben lévő munkavállalók számára adnak garanciákat, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon a munkavállalók méltó módon meg tudjanak élni a fizetésükből.
Továbbá emlékeztet, hogy a direktíva elfogadása ösztönözte a 2025–2027 közötti időszakra érvényes hároméves országos bérmegállapodás létrehozását. A Liga Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra is, hogy az irányelv támogatja a szociális dialógust, ösztönzi a kollektív tárgyalásokat, és biztosítja a tisztességes életszínvonalat, így az Európai Unió Bíróságának mai döntése ezeket az értékeket erősíti meg,


