Reális az esély, tartósan 4 százalék alá süllyedhet az infláció – nagy szerepe volt a forintnak
Októberben ismét 4,3 százalékon maradt az éves infláció Magyarországon , ami a vártnál kedvezőbb adatnak számít. A szakértők szerint a forint erősödése, az élelmiszerárak csökkenése és a bázishatások miatt novembertől látványos lassulás jöhet, és 2026-ra elérhető közelségbe kerülhet akár a 3 százalékos jegybanki cél.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint októberben az infláció kismértékben a várakozások alatt alakult, miközben immár negyedik hónapja stagnál. A havi árváltozás gyakorlatilag nulla volt, ami az inflációs folyamatok stabilizálódását jelzi. Az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal mérséklődtek, így az éves drágulás 3,9 százalékra lassult, ami több mint egyéves mélypont. A szakértő kiemelte, hogy
az árcsökkenésben döntő szerepe volt a forintárfolyam erősödésének, ami az importált termékeken keresztül hűti az inflációt.
Októberben historikusan inkább kismértékű havi áremelkedés jellemző, az árcsökkenés tehát kedvező fejlemény – hangsúlyozta. A háztartási energia éves szinten még 10,7 százalékkal drágult, de a havi üzemanyagár-csökkenés (mínusz 1,1 százalék) és a szolgáltatások árstabilitása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a pénzromlás üteme megálljon. Molnár Dániel szerint decemberben már reális esély van arra, hogy az infláció visszatérjen a jegybanki toleranciasávba, majd 2026 elején átmenetileg elérje a 3 százalékos célt.
Jön a négy százalék alatti infláció?
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, az infláció most utoljára tartózkodott 4 százalék felett, és az év végéig további mérséklődés várható. Az inflációs célsávba érő mutató újra napirendre hozhatja az alapkamat csökkentésének kérdését, amely a következő hónapokban a piaci várakozások egyik fő mozgatója lehet.
A szakértő szerint a jegybank számára kulcsfontosságú, hogy a bázishatások mellett a forint árfolyama is stabil maradjon. „A piac egyelőre nem áraz jelentős kamatvágást, de ha a dezinflációs folyamat tartós marad, ez változhat a következő fél évben” – fogalmazott Kiss Péter.
Régiós összevetésben is kedvező a magyar adat
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a 4,3 százalékos éves infláció és a nullás havi változás nemcsak a várakozásokat múlta alul, de a régiós országokhoz képest is kedvező fejlemény. „Míg több szomszédos országban októberben az élelmiszerárak felfutása okozott meglepetést, Magyarországon ezek épp ellenkezőleg, enyhülést mutattak – ez az erős forint hatásának köszönhető” – mondta.
A tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások áraiban sem volt érdemi elmozdulás, a havi átárazás mértéke történelmi mélyponton van. Bár a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett, az elemző ezt főként
- technikai okokkal
- és a tavalyi alacsony bázissal
magyarázta. Előretekintve Virovácz Péter is úgy látja, hogy az év végére 4 százalék alá csúszhat a fő inflációs mutató, jövőre pedig 3,6 százalék körül alakulhat az átlagos pénzromlás üteme. A szakértő szerint a következő egy-két évben a gazdaságot még befolyásolhatják kormányzati intézkedések, de a jelenlegi trendek alapján „tartósan alacsony inflációs környezet” körvonalazódik.
A kedvező inflációs folyamatok, a csökkenő inflációs várakozások és a stabil árfolyam együttese olyan makrogazdasági környezetet teremthet, amelyben a monetáris politika is mozgástérhez jut – mindez pedig a lakosság vásárlóerejének további erősödését vetíti előre.
