Lassuló növekedés

Tavaly az első tizenegy hónapban ugyan élénk volt a gazdasági növekedés, de üteme az év folyamán fokozatosan mérséklődött. A bővülést az EU mércéjével mérve és a gazdaságpolitikai elképzelésekhez képest is magas infláció kísérte. A külgazdasági egyensúly az év nagyobbik felében javult, majd az utolsó három hónapban e folyamat megtört. E jelenségek kialakulásában fontos szerepe volt a külkereskedelmi cserearányok romlásának. Az államháztartás éves hiánya hasonló mértékű, mint a megelőző évben volt. A Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint a hiány a GDP 3,5 százalékának felel meg -- olvasható egyebek között a Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló jelentésében.
A gazdasági növekedés az I--III. negyedévben 5,6, a harmadikban azonban már csak 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az ütemcsökkenés ellenére nemzetközi összehasonlításban ez magas növekedésnek számít. Az EU tagországaiban az átlagos bővülés 3,3 százalékos volt. A CEFTA-országok közül pedig csak Szlovéniában bővült gyorsabban a GDP, mint nálunk (ott 5,8 százalékos volt az ütem).
A külkereskedelmi cserearányok kedvezőtlen alakulása szükségessé tette, hogy a GDP mellett -- ami érzéketlen a cserearányok változására -- a KSH meghatározza a bruttó hazai jövedelmet (GDI) is -- olvasható a jelentésben. A cserearány-veszteséggel korrigált növekedési mutató, a GDI az I--III. negyedévre 4 százalékos emelkedést jelez. Összevetve a GDP-vel, a KSH megállapítja: reálértéken mérve a létrehozott jövedelemtöbblet számottevő részét, közel 30 százalékát elveszítettük a világpiaci árak számunkra kedvezőtlen változásai következtében.