Az év első napjától az uniós ipari termékimport mintegy felére még érvényben lévő maradványvámok is megszűnnek -- válaszolt lapunk kérdésére Horváth Gábor külügyi szóvivő. Az érintett termékkörbe olyan érzékenynek tekintett árucsoportok is beletartoznak, mint a textil- és az acéltermékek. Egyidejűleg megszűnnek bizonyos termékkörökre fenntartott kvóták, illetve az egyedi engedélyezési eljárások gyakorlata, például a gyógyszerek és a személyautók esetében. A kontingenseket a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) vállalt kötelezettségeink miatt más WTO-tagokkal szemben is el kell törölnünk, a vámcsökkentés ugyanakkor az EU-n kívül csak más szabadkereskedelmi partnerekkel -- EFTA, CEFTA -- szemben kötelez változtatásokra.
Az ipar árszínvonalát nem érinti lényegesen a vámok megszűnése -- kommentálta a változást a Világgazdaság kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Rt. ügyvezető igazgatója. Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet: épp a legérzékenyebb termékkörök maradtak a vámlebontási folyamat végére, így például jelentősebbé válik az uniós -- és például a CEFTA-államokban működő -- autógyárak versenyelőnye ázsiai vagy amerikai vetélytársaikkal szemben.
Amerikai részről egyre nagyobb vámhátránnyal néznek szembe, amelynek maximális mértéke most, az új évtől jelenik meg -- mondta Balás Péter, a Külügyminisztérium külgazdasági kérdésekben illetékes helyettes államtitkára újságírói kérdésre válaszolva. A magyar kivitel nagyon jelentős része a GSP-kedvezmények alapján, tehát vámmentesen jut be az Egyesült Államokba, az amerikai fél ezen a bázison kezdeményezett vámcsökkentési tárgyalásokat. A tavaly tavasszal átadott konkrét magyar javaslatra még nem érkezett hasonlóan részletes válasz. Bonilla is egyetértett Balás azon értékelésével, hogy a labda jelenleg Washington térfelén pattog.
Könnyebbé vált a magyar bor és pezsgő uniós piacra jutása is. Az előző évhez képest további 65 ezer, összesen 415 ezer hektoliternyi vámmentes bor- és pezsgőkontingenst jelent a magyar termelők számára az EU-val szintén újév napján hatályba lépett bor- és szeszkereskedelmi megállapodás, amely mintegy 2 milliárd forint vám megfizetése alól mentesíti az exportőröket -- mondta a külügyi szóvivő. A kvótából 300 ezer hektoliter palackozott, minőségi borokra és pezsgőkre, a fennmaradó 115 ezer hektoliter pedig hordós italokra vonatkozik.
December közepén parafálták azt az agrárliberalizációs megállapodást is, amely ez év elején léphet hatályba, 82 százalékosra növelve a vámmentes agrárexport részesedését az EU-ba irányuló teljes mezőgazdasági kivitelből.
A magyar ipari exportot terhelő vámokat az unió már mintegy három éve felszámolta. Magyarországnak a társulási megállapodás aszimmetrikus kedvezményeket nyújtott, azaz lehetővé tette az uniós ütemhez képest lassabb vámlebontást. A kétoldalú kereskedelem bővülése a 2000. év első kilenc hónapjában meghaladta az 1999-es esztendő egészének dinamikáját, euróban mérve az EU-ba irányuló magyar kivitel 29, a behozatal 18 százalékkal nőtt -- derül ki a külügyminisztérium közleményéből. Magyarország tavaly az unió teljes külkereskedelmi forgalmából 2,4 százalékkal részesedett, miután 1996 és 1999 között az EU-ba exportáló országok körében a legnagyobb -- 25,4 százalékos -- kivitelnövekedést érte el. A legfejlettebb technológiát hordozó gépek, berendezések tekintetében Magyarország az unió 7. legfontosabb szállítója, részesedése meghaladja a 4 százalékot.
Hegedűs Miklós szerint az ipar egészét tekintve a vámlebontás árszínvonalat érintő következményei azért elhanyagolhatók, mert a termelői árakat más, erősebb tényezők mozgatják. A korábban magasra emelkedett energiaárak begyűrűzése még tart, az átlagosan csekély vámcsökkentés alig befolyásolja ezt az irányt. A hatás néhány termékcsoportban lehet észlelhető, és valamivel az átlag alatti drágulásban jelentkezhet. A kutató szerint elsősorban szimbolikus jelentőségű a lépés, amiatt is, mivel a javuló magyar versenyképesség nem a vámokkal, hanem a gyorsan növekvő termelékenységgel függ össze.
A vámok azokban a termékcsoportokban szűntek meg legutoljára, amelyek esetében a gazdaságpolitika szándéka a hazai termelők védelme, vagy az adott áru iránti hazai kereslet elszaladásának megelőzése volt -- mondta Inotai András. E körben sokáig globálkvóták szabályozták a behozható mennyiséget, például a személygépkocsik esetében is. Bár mélyrehatóbb elemzésre lenne szükség, de ezen a piacon alighanem lesz érzékelhető hatása a lépésnek. Az európai és a nem szabadkereskedelmi viszonylatból származó importautók közötti vámolló akkor záródik majd, ha belépünk az unióba, és átvesszük az ott alkalmazott, a magyarnál alacsonyabb vámtételeket. Addig azonban például a DaimlerChrysler Európában gyártott Mercedesei nyertesei, a tengerentúlról érkező Chryslerei pedig vesztesei a nem minden kereskedelmi partnert érintő liberalizációnak -- példálózott a kutató. Míg a most megszűnő összes vám átlagosan 2-3 százalék között mozgott, addig a személygépkocsik egyes kategóriáiban 6,5-7,2, illetve 11-11,7 százalékos terhek voltak érvényben.
A magyar--amerikai külkereskedelemben a GSP-kedvezményeket az amerikai fél egyoldalúan nyújtja -- utalt rá Balás Péter. Ezen a bázison saját törvényi előírásaik miatt kezdeményeztek vámcsökkentési tárgyalásokat. Magyar részről elfogadtuk a tárgyalások gondolatát, de figyelembe kell venni a magyar gazdasági érdekeket is, hiszen nekünk is vannak bizonyos exportproblémáink, ezért bizonyos kedvezményeket igénylünk részükről -- mondta az államtitkár. Ezenkívül egyéb szempontokra is ügyelni kell: olyan jellegű terméknél a magyar fél nem mehet bele a vámcsökkentésbe, amely az EU-csatlakozást bármilyen szempontból nehezebbé teszi.
A magyar fél a 2000. év tavaszán konkrét javaslatot adott át arról, mely területeket tartja tárgyalhatónak az amerikai kérések közül, és mely területeken kér ellenkedvezményeket. Az amerikai válasz nyár végén érkezett, jelezve, hogy a magyar ajánlatot nem tartják teljesen kielégítőnek, viszont nem tértek ki arra, hogy mit nyújtanának a kedvezményekért cserébe. A magyar fél mindvégig hangsúlyozta, hogy kiegyenlített, kölcsönös érdekeket szolgáló alapon tud tárgyalni. Szükség van egyéb szempontok tisztázására is; nem volna ugyanis elfogadható, ha megállapodás jönne létre vámügyekben, s utána az amerikai gyógyszeripar egészen más problémák miatt támadná meg a magyar GSP-kedvezményeket.
Amerikai részről jelezték, hogy e problémákat hajlandók figyelembe venni. Ha lesz megállapodás, ez Magyarország EU-csatlakozásáig biztosítja majd a kedvezményeket. A magyar fél kész bármikor folytatni a tárgyalásokat. Ez nyilván már csak az új adminisztráció hivatalba lépése, a dossziék tartalmával való megismerkedés után lehetséges -- jelezte Balás Péter. Egyúttal hangsúlyozta: az amerikaiakkal ezzel együtt is rendkívül jó az együttműködés, akár a WTO-ban, akár a bilaterális kapcsolatokban. Kölcsönösen respektáljuk egymás nemzeti, gazdasági szempontjait -- mondta az államtitkár.
Az, hogy a tárgyalások eddig nem zárultak le, nincs összefüggésben az amerikai elnökválasztással, a jelenlegi átmenettel -- mutatott rá Jean Bonilla. A magyar fél részére olyan bonyolult tájékoztatás kidolgozásáról van szó, amely mélyreható elemzést, kutatást igényel technikai szinten. Madeleine Albright külügyminiszter asszony közelmúltbeli budapesti látogatásakor remény volt arra, hogy ez év végére az egyeztetést sikerül befejezni. Mindazonáltal a tanácsos bízik benne, hogy az amerikai--magyar vámtárgyalások az új évben "igen hamar" olyan pozitív eredménnyel zárulnak, amellyel mindkét fél elégedett lesz.