A gyógyszeripar lesz a nagy nyertes

A közpénzekből finanszírozott emberi géntérképprogramban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Japán és Kína tudósai 20 csoportba osztva vesznek részt (a szuperhatalmi státust reklamáló Oroszország kimaradt ebből). Tavaly júniusban "vázolták fel" a géntérképet, mostanra dolgozták ki a részletes ábrázolatot. Velük versenyezve dolgozott az amerikai Celera Genomics Inc. magántársaság, amely a Science folyóiratban teszi közzé eredményeit.
A mintegy 10 éves kutatómunka eredménye azt mutatja, hogy a DNS négy "betűje" (A, C, G és T) az emberi DNS-ben összesen 3,1 milliárdszor fordul elő, ennyi "betűből" áll; ezek rendbetételéből pedig az derül ki, hogy az emberi lény 30 000--40 000 gént hordoz. Korábbi feltételezések 60 000--100 000-ről szóltak.
A növényeknek 26 000, a gyümölcslégynek 13 000 génje van, az egérnek alig 300-zal kevesebb, mint az embernek. Az emberi DNS 98 százalékban azonos a csimpánzéval. Az egyes emberek DNS-e mindössze 0,2 százalékban különbözik egymástól.
A géntérkép felállítása csak a kezdet -- jegyzi meg a Reuters. Be kell még azonosítani az egyes géneket, meg kell tudni, melyik miért felelős. Az már most kiderült -- mondja Craig Venter, a Celera elnöke és tudományos igazgatója --, hogy az emberi szervezetben nem a gének, hanem az általuk termelt proteinek játsszák a fő szerepet. "A biológia java része a protein szintjén zajlik le, nem a DNS-én. Helytelen génszabványról beszélni" -- mondja.
A kutatók szerint elsősorban a gyógyszergyártás fog profitálni a gének megfejtett kódjából; lehetővé válik továbbá az egyéni génprofilhoz alkalmazkodó gyógyszerek előállítása és a várható betegségek korai diagnosztizálása. Manapság az orvosságok nem egészen 500 célra használhatóak, a kódok ismeretében ez a szám több ezerre is fölmehet.
A gyógyításban jelentkező nagy ígéretek mellett a géntérkép megismerése súlyos jogi, etikai és szociális problémákat is fölvet -- figyelmeztetnek a kutatók. Bill Clinton amerikai elnökként már 1997 júliusában a "genetikai diszkrimináció" megengedhetetlenségéről beszélt. Elejét kellene pédául venni annak, hogy a munkaadók, vagy a biztosítótársaságok visszaélhessenek a géntérkép kínálta lehetőségekkel.