Mijazava Kiicsi japán gazdasági miniszter először vetette fel a jelenleg 5 százalékos fogyasztási adó nyugat-európai szintre, vagyis 15-20 százalékra emelésének lehetőségét -- tudósít a Reuters. Hozzátette azonban, hogy ebben az esetben elkerülhetetlen lenne más adónemek csökkentése a közvélemény támogatásának elnyerése érdekében. A fogyasztási adót 1997 áprilisában emelték meg 3-ról 5 százalékra, és sokan ezt a lépést okolják a recesszióért. A kiskereskedelmi forgalom azóta is csökken.
Közgazdászok azonban sokkal inkább csak a kormányzat adósságkezeléssel kapcsolatos eltökéltsége hangsúlyozásának, mintsem valós alternatívaként értékelik a miniszter felvetését. Még az olyan ortodox intézmények, mint a Nemzetközi Valutaalap vagy az OECD is azt vallják, hogy a japán kormány első számú célja a gazdasági növekedés fellendítése kell hogy legyen. A fejlett világ legnagyobb államadósságának kezelése csak ezután következhet.
Miután Japán egy évtizeden át a költségvetés bevételeit meghaladó költekezéssel próbálta támogatni bukdácsoló gazdaságát, előrejelzések szerint az április 1-jével kezdődő pénzügyi év végére az államadósság el fogja érni a GDP 128,5 százalékát. Az OECD úgy számol, hogy pusztán az adósság 150 százalékos szinten történő stabilizálásához a GDP 10 százalékát kitevő adóemelésre vagy kiadáscsökkentésre lenne szükség.
Más elemzők -- utalva a finanszírozási nehézségekkel küszködő nyugdíjrendszerre és a gyorsan öregedő lakosságra -- ennél is szigorúbb megszorításokat tartanak elkerülhetetlennek. Mindnyájan egyetértenek a fogyasztási adó növelésével, de azt a következő pénzügyi évre nézve még korainak tartják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.